Ugrás a tartalomhoz

logika

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: [ ˈloɡikɒ]

Főnév

logika

  1. (matematika) Gondolkodásmód, amelyben az ember módszeresen keresi az ok-okozati összefüggéseket és a dolgok belső törvényszerűségeit.

Származékok

Szókapcsolatok

Fordítások

Ragozás

logika ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset logika logikák
tárgyeset logikát logikákat
részes eset logikának logikáknak
-val/-vel logikával logikákkal
-ért logikáért logikákért
-vá/-vé logikává logikákká
-ig logikáig logikákig
-ként logikaként logikákként
-ul/-ül - -
-ban/-ben logikában logikákban
-on/-en/-ön logikán logikákon
-nál/-nél logikánál logikáknál
-ba/-be logikába logikákba
-ra/-re logikára logikákra
-hoz/-hez/-höz logikához logikákhoz
-ból/-ből logikából logikákból
-ról/-ről logikáról logikákról
-tól/-től logikától logikáktól
logika birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én logikám logikáim
a te logikád logikáid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
logikája logikái
a mi logikánk logikáink
a ti logikátok logikáitok
az ő logikájuk logikáik