luvata

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Finn

Kiejtés

  • IPA: /ˈluʋɑtɑ/, [ˈluʋɑt̪ɑ]
  • rím: -uʋɑtɑ
  • szótagolás: lu‧va‧ta

Ige

luvata

  1. ígér

Etimológia

Egy északi germán szóból, vö. svéd lova.