mécs

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈmeːt͡ʃ]

Főnév

mécs

  1. mécses.

Etimológia

A francia mèche (a.m. kanóc) szóból. Ennek végső forrása a görög müksza (a.m. nyálka).