maghéj

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈmɒkheːj]

Főnév

maghéj

1. (növénytan) A magot körülvevő burok.

Etimológia

mag +‎ héj

Fordítások

Tartalom

angol: integument (en)

Ragozás

maghéj ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	maghéj	maghéjak
tárgyeset	maghéjat	maghéjakat
részes eset	maghéjnak	maghéjaknak
-val/-vel	maghéjjal	maghéjakkal
-ért	maghéjért	maghéjakért
-vá/-vé	maghéjjá	maghéjakká
-ig	maghéjig	maghéjakig
-ként	maghéjként	maghéjakként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	maghéjban	maghéjakban
-on/-en/-ön	maghéjon	maghéjakon
-nál/-nél	maghéjnál	maghéjaknál
-ba/-be	maghéjba	maghéjakba
-ra/-re	maghéjra	maghéjakra
-hoz/-hez/-höz	maghéjhoz	maghéjakhoz
-ból/-ből	maghéjból	maghéjakból
-ról/-ről	maghéjról	maghéjakról
-tól/-től	maghéjtól	maghéjaktól

maghéj birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	maghéjam	maghéjaim
a te	maghéjad	maghéjaid
az ő/ön/maga az önök/maguk	maghéja	maghéjai
a mi	maghéjunk	maghéjaink
a ti	maghéjatok	maghéjaitok
az ő	maghéjuk	maghéjaik