mechanika

A Wikiszótár wikiből

Flag of Hungary.svg Magyar

Főnév

mechanika

  1. (fizika) A fizikának egyik fő része, az az ága, amely az erők hatását vizsgálja a fizikai testekre (attól függetlenül, hogy ezen erők hatása okoz-e elmozdulást, vagy nem) de a témakör az erők és (ha ez létrejön) a test elmozdulásának a környezetre való hatását is magába foglalja. A tudományág gyökereit megtalálhatjuk számos ókori civilizációban. A mechanika alapjait elméleteikben illetve tételeikben először a korai újkor tudósai, Galilei, Kepler és teljes rendszerként Newton fektették le. Ezek összességét ma klasszikus mechanikának nevezzük. A mechanika az anyag kölcsönhatásait és az anyagra ható erőket vizsgáló tudomány. A statika általánosságban azokat az erőhatásokat tanulmányozza, amikor nem kell számolni impulzussal. A kinematika anélkül vizsgálja a testek mozgását, hogy a mozgást befolyásoló erőhatásokkal foglalkozna. Ezek a klasszikus tudományok szilárd, makroszkopikus méretű testekre vonatkoznak. A folyadékok mechanikája a folyadékrészecskék közötti erőhatásokat vizsgálja.

Etimológia

A görög eredetű latin mechanica szóból (görögül Μηχανική). Ennek eredetéhez lásd a masina címszót.

Származékok

Szókapcsolatok

Fordítások


Ragozás

Flag of the Czech Republic.svg Cseh

Főnév

mechanika (f.)

  1. mechanika

Flag of Poland.svg Lengyel

Főnév

mechanika (f.)

  1. mechanika

Flag of Lithuania.svg Litván

Főnév

mechanika(f.)

  1. mechanika

Flag of Slovakia.svg Szlovák

Főnév

mechanika (f.)

  1. mechanika

Hornjoserbšćina.svg Felsőszorb

Főnév

mechanika (f.)

  1. mechanika