megbékélés

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈmɛɡbeːkeːleːʃ]

Főnév

megbékélés

Etimológia

megbékél +‎ -és

Fordítások

• német: Aussöhnung (de) nn

Ragozás

megbékélés ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	megbékélés	megbékélések
tárgyeset	megbékélést	megbékéléseket
részes eset	megbékélésnek	megbékéléseknek
-val/-vel	megbékéléssel	megbékélésekkel
-ért	megbékélésért	megbékélésekért
-vá/-vé	megbékéléssé	megbékélésekké
-ig	megbékélésig	megbékélésekig
-ként	megbékélésként	megbékélésekként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	megbékélésben	megbékélésekben
-on/-en/-ön	megbékélésen	megbékéléseken
-nál/-nél	megbékélésnél	megbékéléseknél
-ba/-be	megbékélésbe	megbékélésekbe
-ra/-re	megbékélésre	megbékélésekre
-hoz/-hez/-höz	megbékéléshez	megbékélésekhez
-ból/-ből	megbékélésből	megbékélésekből
-ról/-ről	megbékélésről	megbékélésekről
-tól/-től	megbékéléstől	megbékélésektől

megbékélés birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	megbékélésem	megbékéléseim
a te	megbékélésed	megbékéléseid
az ő/ön/maga az önök/maguk	megbékélése	megbékélései
a mi	megbékélésünk	megbékéléseink
a ti	megbékélésetek	megbékéléseitek
az ő	megbékélésük	megbékéléseik