megiszik

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈmɛɡisik]

Ige

megiszik

Etimológia

meg- +‎ iszik

Ragozás

megiszik ragozása

Főnévi igenév			meginni
Befejezett melléknévi igenév			megivott
Folyamatos melléknévi igenév			megivó
Beálló melléknévi igenév			megivandó
Határozói igenév			megíva
Ható ige			megihat
			én	te	ő, ön, maga	mi	ti	ők, önök, maguk
Kijelentő mód	Jelen idő	Alanyi	megiszom vagy megiszok	megiszol	megiszik	megiszunk	megisztok	megisznak
		Tárgyas	megiszom én téged/titeket megiszlak	megiszod	megissza	megisszuk	megisszátok	megisszák
	Múlt idő	Alanyi	megittam	megittál	megivott	megittunk	megittatok	megittak
		Tárgyas	megittam én téged/titeket megittalak	megittad	megitta	megittuk	megittátok	megitták
Feltételes mód	Jelen idő	Alanyi	meginnék	meginnál	meginna	meginnánk	meginnátok	meginnának
		Tárgyas	meginnám én téged/titeket meginnálak	meginnád	meginná	meginnánk	meginnátok	meginnák
Felszólító mód	Jelen idő	Alanyi	megigyak	megígy vagy megigyál	megigyon	megigyunk	megigyatok	megigyanak
		Tárgyas	megigyam én téged/titeket megigyalak	megidd vagy megigyad	megigya	megigyuk	megigyátok	megigyák
Főnévi igenév ragozása			meginnom	meginnod	meginnia	meginnunk	meginnotok	meginniuk