megsüvegel

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈmɛkʃyvɛɡɛl]

Ige

megsüvegel

  1. Fejfedőjét megemelve, vagy lekapva köszönt valakit.

Etimológia

meg- +‎ süvegel