Ugrás a tartalomhoz

meperidin

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
meperidin
Clinical data
Trade namesDemerol, others
Other namesMeperidine (USAN US)
Pregnancy
category
  • AU: C
Dependence
liability
High
Addiction
liability
High
Routes of
administration
By mouth, intravenous, intramuscular, intrathecal,
Drug classOpioid
ATC code
Legal status
Legal status
Pharmacokinetic data
Bioavailability50–60% (Oral), 80–90% (Oral, in cases of hepatic impairment)
Protein binding65–75%
MetabolismLiver: CYP2B6, CYP3A4, CYP2C19, Carboxylesterase 1
MetabolitesNorpethidine
Pethidinic Acid
• others
Elimination half-life2.5–4 hours, 7–11 hours (liver disease)
ExcretionRenal
Identifiers
  • Ethyl 1-methyl-4-phenylpiperidine-4-carboxylate
CAS Number
PubChem CID
IUPHAR/BPS
DrugBank
ChemSpider
UNII
KEGG
ChEBI
ChEMBL
Chemical and physical data
FormulaC15H21NO2
Molar mass247.338 g·mol−1
3D model (JSmol)
  • CCOC(=O)C1(c2ccccc2)CCN(C)CC1
  • InChI=1S/C15H21NO2/c1-3-18-14(17)15(9-11-16(2)12-10-15)13-7-5-4-6-8-13/h4-8H,3,9-12H2,1-2H3 checkY
  • Key:XADCESSVHJOZHK-UHFFFAOYSA-N checkY
  (verify)

Kiejtés

  • IPA: [ ˈmɛpɛridin]

Főnév

meperidin

  1. (gyógyszertan) petidin

A petidin (INN: pethidine, más néven meperidin az Egyesült Államokban) egy szintetikus opioid fájdalomcsillapító, amelyet közepes és súlyos akut fájdalom enyhítésére használnak. A petidin az elsőként szintetizált nem-morfin típusú opioid volt (1939-ben), és évtizedekig széles körben alkalmazták a klinikai gyakorlatban. Azonban a mellékhatásprofilja, rövid hatástartama és metabolitja (norpethidin) toxikus hatásai miatt használata az utóbbi évtizedekben visszaszorult.



2. Kémiai és fizikai tulajdonságok

  • IUPAC-név: ethyl 1-methyl-4-phenylpiperidine-4-carboxylate
  • Kémiai képlet: C₁₅H₂₁NO₂
  • Molekulatömeg: 247,33 g/mol
  • Szerkezeti típus: fenilpiperidin-származék
  • Halmazállapot: színtelen kristályos por (só formában: petidin-hidroklorid)
  • Oldhatóság: vízben jól oldódik (sóként), lipofil tulajdonságú



3. Hatásmechanizmus

A petidin elsősorban a μ-opioid receptorok agonistája, amely az endogén opioid rendszerhez hasonló módon hat:

  • Gátolja a fájdalomingerület átvitelét a gerincvelői és agyi szinteken
  • Növeli a fájdalomküszöböt, csökkenti a fájdalom szubjektív érzését
  • Gátolja az acetilkolin felszabadulást → antikolinerg mellékhatások

Különleges hatás:

  • Antimuszkarin hatás → eltér a morfintól (kevésbé okoz miozist és simaizomgörcsöt)
  • Görcskeltő metabolit (norpethidin): neurotoxikus, különösen veseelégtelenség esetén



4. Farmakokinetika

  • Felszívódás: jól felszívódik orálisan, de első átmeneti metabolizmus csökkenti a hatékonyságot
  • Biológiai hasznosulás: kb. 50% (orálisan)
  • Plazmafelezési idő: 2,5–4 óra
  • Hatástartam: 2–4 óra (rövidebb, mint a morfiné)
  • Metabolizmus: májban (CYP450 enzimek), norpethidin képződik
  • Elimináció: vese, részben metabolit formájában



5. Terápiás javallatok

  • Akut fájdalom (pl. műtét után, sérülések, akut belgyógyászati fájdalmak)
  • Születés körüli fájdalomcsillapítás (szülészetben)
  • Akut epegörcs, vesegörcs (kevésbé görcskeltő hatás miatt előnyös)
  • Preoperatív szedáció, anesztéziában adjuváns szerként

Krónikus fájdalomban már nem javasolt, különösen a neurotoxikus metabolit miatt.


6. Adagolás és alkalmazás

Felnőttek:

  • Parenterálisan (IM, SC, IV): 25–100 mg 4–6 óránként
  • Orálisan: 50–150 mg 4–6 óránként (kevésbé hatékony)
  • Maximális napi adag: 600 mg

Gyermekek:

  • Testtömegre számított dózis (pl. 1 mg/ttkg)

Szülészet:

  • Jellemzően 50–100 mg IM, egyszer vagy szükség esetén megismételve
  • Előny: kevésbé befolyásolja a méhösszehúzódást, mint más opioidok



7. Mellékhatások

Gyakoribb:

  • Szédülés, álmosság
  • Hányinger, hányás
  • Szájszárazság
  • Székrekedés
  • Alacsony vérnyomás
  • Eufória vagy diszfória

Ritkább, de súlyos:

  • Görcsroham (különösen norpethidin-akkumuláció esetén)
  • Légzésdepresszió
  • Delírium, hallucinációk
  • Allergiás reakciók (pl. urticaria, anafilaxia)
  • Addikció, dependenciaveszély



8. Ellenjavallatok

  • Súlyos légzési depresszió
  • MAO-gátlókkal való együttes alkalmazás
  • Epilepszia (görcsküszöb csökkenése)
  • Fejsérülés, koponyaűri nyomásfokozódás
  • Veseelégtelenség (metabolit felhalmozódás)
  • Krónikus fájdalom kezelésére nem ajánlott



9. Gyógyszerkölcsönhatások

  • MAO-gátlók: súlyos interakció (delírium, görcsök, hipertermia)
  • Egyéb központi depresszánsok (alkohol, benzodiazepinek): fokozott szedáció, légzésdepresszió
  • Fenotiazinok, triciklikus antidepresszánsok: additív CNS depresszió
  • Antikolinerg szerek: fokozott kognitív mellékhatások



10. Terhesség és szoptatás

  • Terhesség kategória (FDA): C
  • Szülészetben alkalmazzák, de csak rövid hatásidőre való tekintettel
  • Újszülött légzésdepresszió előfordulhat
  • Átjut a placentán és az anyatejbe – szoptatás alatt óvatosan



11. Különleges figyelmeztetések

  • Norpethidin metabolit felhalmozódik, különösen idősekben, vesekárosodásban, nagy dózisoknál
  • Gyakori újraadagolás vagy folyamatos infúzió kerülendő
  • Szoros monitorozás szükséges parenterális alkalmazáskor (légzés, tudatállapot)



12. Kereskedelmi nevek és elérhetőség

  • Pethidine, Meperidine (USA), Dolantin, Demerol
  • Leggyakrabban injekciós oldatként kapható (petidin-hidroklorid)
  • Számos országban korlátozták vagy kivonták a használatát → alternatívák: morfin, fentanil, oxikodon



13. Összehasonlítás más opioidokkal

Jellemző Petidin Morfin Fentanil Tramadol
Hatástartam 2–4 óra 4–6 óra 0,5–1 óra 4–6 óra
Potencia (morfin = 1) ~0,1 1 ~100 ~0,1–0,2
Görcskockázat Magas (norpethidin) Alacsony Alacsony Alacsony
Légzésdepresszió Igen Igen Igen (erős) Mérsékelt
Fő felhasználás Akut fájdalom Akut/krónikus Sebészet, intenzív Mérsékelt fájdalom



14. Összegzés

A petidin (meperidin) egy régebbi, szintetikus opioid, amelyet főként akut fájdalomcsillapításra használtak. Rövid hatástartama és antikolinerg mellékhatásai miatt kezdetben népszerű volt, különösen szülészetben és epegörcs esetén. Azonban a norpethidin metabolit toxikus hatásai, valamint a görcs- és delíriumkockázat miatt alkalmazása mára jelentősen visszaszorult. A modern klinikai gyakorlatban helyét biztonságosabb, hosszabb hatású és jobban kontrollálható opioidok vették át.