Ugrás a tartalomhoz

meteorology

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból


Főnév

meteorology (tsz. meteorologies)

  1. (informatika) meteorológia

A meteorológia a légkör tanulmányozásával foglalkozó tudományág, amely a légköri jelenségek és folyamatok megfigyelésére, elemzésére, előrejelzésére és megértésére törekszik. Alapvető célja az időjárás és éghajlat alakulásának megismerése, előrejelzése, valamint az ezekhez kapcsolódó természeti jelenségek (pl. viharok, hőhullámok, aszályok) kutatása.

A meteorológia interdiszciplináris terület: a fizika, kémia, matematika, földtudomány, informatikai modellezés és statisztika elemeit ötvözi. Kritikus szerepe van az emberi élet védelmében, a mezőgazdaságban, repülésben, hajózásban, hadviselésben, várostervezésben, sőt a klímapolitikában is.


A meteorológia ágazatai

A meteorológia több részterületre oszlik, amelyek különböző aspektusait vizsgálják a légkörnek:

  1. Szinoptikus meteorológia
    • A nagyléptékű időjárási rendszereket, például ciklonokat, anticiklonokat, hideg- és melegfrontokat vizsgálja.
    • Alapját a térképeken rögzített időjárási megfigyelések adják.
  2. Dinamikus meteorológia
    • A légköri mozgások mögött álló fizikai törvényeket kutatja (pl. légnyomáskülönbségek, Coriolis-erő, geosztrófikus szél).
    • Matematikai modelleket és egyenleteket használ.
  3. Klimatológia
    • Az éghajlatot és annak hosszú távú változásait vizsgálja.
    • Célja a múltbeli klímamintázatok feltárása, valamint a jövőbeli változások előrejelzése.
  4. Fizikai meteorológia
    • A felhőképződést, csapadékképződést, napsugárzást, hőkisugárzást és más légköri fizikai folyamatokat tanulmányozza.
  5. Agrometeorológia
    • A mezőgazdasági termelés szempontjából fontos időjárási tényezőket elemzi (pl. hőösszeg, fagyveszély, szárazság).
  6. Légkörkémia / légszennyezés
    • A légköri gázok, aeroszolok, szennyező anyagok vizsgálata.
    • Szoros kapcsolatban áll a környezetvédelmi meteorológiával.
  7. Numerikus előrejelzés
    • Számítógépes modellek segítségével jósolja meg az időjárás jövőbeni alakulását.
    • Nagy teljesítményű szuperszámítógépeket igényel.


A légkör felépítése

A meteorológia tárgya a Föld légköre, amely több rétegből áll, függőlegesen rétegződve:

  1. Troposzféra (0–8/18 km): itt történik az időjárás, a levegő áramlik, felhők képződnek, eső esik.
  2. Sztratoszféra (kb. 10–50 km): itt található az ózonréteg, stabilabb, kevésbé kevert réteg.
  3. Mezoszféra (50–85 km): a meteorok itt égnek el.
  4. Termoszféra és ionoszféra (85–600 km): itt zajlanak az északi fények, és itt haladnak az űreszközök.
  5. Exoszféra: a légkör legkülső, fokozatosan a világűrbe átmenő része.

A meteorológia főként a troposzférát és a sztratoszférát vizsgálja.


Időjárási elemek

Az időjárást több alapvető elem határozza meg:

  • Hőmérséklet: a levegő melegedésének vagy lehűlésének mértéke.
  • Légnyomás: a légoszlop súlya adott pont felett; a ciklonok (alacsony nyomású területek) és anticiklonok (magas nyomásúak) kialakulásának alapja.
  • Szél: a levegő vízszintes mozgása, amelyet a nyomáskülönbség és a Coriolis-erő befolyásol.
  • Csapadék: eső, hó, jégeső, amely felhőkből hullik ki.
  • Páratartalom: a levegőben lévő vízgőz mennyisége.
  • Felhőzet: a felhők típusa, mennyisége és magassága szintén befolyásolja az időjárást.
  • Láthatóság: befolyásolhatja a közlekedést, különösen köd, hóvihar vagy porvihar esetén.


Mérések és megfigyelések

A meteorológiai megfigyelések történhetnek:

  1. Földi állomásokról: automata meteorológiai állomások (AWS), amelyek rögzítik a hőmérsékletet, nyomást, szélerősséget stb.
  2. Ballonos rádiószondák: ezek a troposzféra és a sztratoszféra felsőbb rétegeit vizsgálják.
  3. Meteorológiai radarok: elsősorban csapadékradarok (pl. zivatarcellák mozgását követik).
  4. Műholdak: globális lefedettséget biztosítanak, időjárási és éghajlati megfigyelésekhez is elengedhetetlenek (pl. Meteosat, NOAA, GOES).
  5. Numerikus modellek: ezek adatokkal feltöltött szimulációk, amelyek fizikai egyenleteken (pl. Navier–Stokes-egyenletek) alapulnak.


Időjárás-előrejelzés

Az időjárás előrejelzése egyre pontosabbá vált a számítástechnika fejlődésével. Ma már több szinten történik:

  • Rövid távú előrejelzés (1–3 nap): pontos, gyakran órára lebontott.
  • Középtávú előrejelzés (4–10 nap): kevésbé részletes, de megbízható.
  • Hosszú távú klíma-előrejelzés: évszakos vagy éves előrejelzések statisztikai vagy szimulációs modellek alapján.

A legfontosabb globális modellek:

  • ECMWF (Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ)
  • GFS (Amerikai Globális Előrejelző Rendszer)
  • ICON (Német DWD modellje)


Extrém időjárási jelenségek

A meteorológia fontos feladata az extrém események előrejelzése, amelyek nagy társadalmi és gazdasági károkat okozhatnak:

  • Viharok, szélviharok, hurrikánok
  • Villámárvizek, monszun esők
  • Szárazság, hőhullám, aszály
  • Hideghullámok, fagy
  • Tornádók (különösen Észak-Amerikában gyakoriak)

Az ilyen jelenségekhez riasztási rendszerek kapcsolódnak, amelyek figyelmeztetik a lakosságot és a hatóságokat.


Meteorológia a mindennapokban

A meteorológia nélkülözhetetlen része életünknek:

  • A mezőgazdaság függ az időjárástól (vetés, öntözés, aratás).
  • A repülés és hajózás időjárási feltételekre épül.
  • A katonaság már az ókor óta figyelembe veszi az időjárást.
  • A turizmus, szállítmányozás, sportversenyek, sőt a biztosítási szektor is támaszkodik meteorológiai adatokra.
  • A klímaváltozás és a fenntarthatóság kérdései szintén megkerülhetetlenek a meteorológia számára.


Történeti áttekintés

  • Az időjárás megfigyelését már az ókori mezopotámiaiak és görögök is végezték.
  • Arisztotelész írta meg az első időjárási művet (Meteorologica).
  • A 17. századtól kezdve barométer, hőmérő és más eszközök feltalálása tette lehetővé a mérések tudományos alapjait.
  • A 19. században Heinrich Wilhelm Dove, Buys Ballot, Luke Howard és mások megalapozták a modern meteorológiát.
  • A 20. században megjelent a radar, a műhold és a számítógépes modellezés.
  • A 21. században a big data, a mesterséges intelligencia és a globális éghajlati modellezés játssza a főszerepet.


Zárszó

A meteorológia nem csupán esernyőtanácsadó, hanem a természet mély és összetett megértésének tudománya. Segít felkészülni az időjárás kihívásaira, érteni a klímaváltozás folyamatait, és alkalmazkodni az egyre szélsőségesebb körülményekhez. Ahogy a globális népesség nő, a környezet terhelése fokozódik, és az időjárási szélsőségek gyakoribbá válnak, a meteorológia szerepe egyre fontosabbá válik – nemcsak az egyén, hanem a teljes emberiség jövője szempontjából is.

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=meteorology&oldid=3509382”