Ugrás a tartalomhoz

metre

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból


Főnév

metre (tsz. metres)

  1. (informatika) méter

A méter (jele: m) a hosszúság SI-alapegysége, a Nemzetközi Mértékegységrendszer (SI) egyik sarokköve. A méter segítségével mérjük a térbeli távolságokat, objektumok méreteit és a mozgások hosszát. Ez az egység univerzális, a mindennapi életben, a tudományban, az iparban, az építészetben, a közlekedésben és a csillagászatban egyaránt használatos. A méter ma már nem egy fizikai tárgyon, hanem egy természeti állandón alapul, és rendkívüli pontossággal határozható meg.


1. A méter fogalma

A hosszúság vagy távolság fizikai mennyiség, amely két pont közötti egyenes vonal mentén mért kiterjedést fejez ki. A méter az a szabványos egység, amellyel ezt a mennyiséget SI-rendszerben megadjuk.

Ez az egység minden hosszúságot más mértékegységekké konvertálható, például milliméterré, centiméterré, kilométerré, stb., az SI-prefixumok segítségével.


2. A méter története

2.1 Kezdeti próbálkozások

A méter egység bevezetésére a francia forradalom idején, a 18. század végén került sor, amikor a cél az volt, hogy egy egyetemes, természeten alapuló mértékegységet hozzanak létre, függetlenül az emberi testtől (mint például láb, hüvelyk stb.).

2.2 Eredeti meghatározás (1791)

Az első definíció szerint a méter:

„A Föld egy negyed meridiánjának tízmilliomod része.”

Ez a Föld sarkától az Egyenlítőig terjedő távolság alapján készült, a meridián hosszának mérése révén. Az elmélet szép volt, de a kivitelezés a mérési hibák miatt pontatlannak bizonyult.

2.3 Platinaetalon (1889)

A pontosság érdekében 1889-ben készült egy fizikai prototípus – egy platina-irídium rúd –, amelyet a Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Hivatalban (BIPM) tároltak. Ez a rúd szolgált a hivatalos hivatkozásként: az a hossz, amit a rúd két vonala közötti távolság képviselt 0 °C-on, az egy méter.

Ez volt az SI-rendszer egyik legkorábban rögzített egysége.

2.4 Hullámhossz alapú meghatározás (1960)

A métert 1960-ban újradefiniálták a kripton-86 atom egyik spektrális vonalának hullámhossza alapján. Ez áttörést jelentett, mert a definíció független lett a fizikai tárgyaktól.

2.5 Jelenlegi definíció (1983)

A jelenlegi hivatalos meghatározás szerint:

1 méter az a távolság, amelyet a fény vákuumban 1/299 792 458 másodperc alatt megtesz.

Ez azt jelenti, hogy a méter a fénysebesség állandó értékén (c) alapul, amely:

Ezzel a definícióval a métert rendkívül pontosan és reprodukálhatóan lehet meghatározni bárhol a világon.


3. A méter prefixumai és származtatott egységei

A métert könnyen lehet skálázni az SI-prefixumok segítségével:

Előtag Rövidítés Érték (m-ben) Példa
kilométer km 1000 m városok közötti távolság
hektométer hm 100 m atlétikai pálya kör
decaméter dam 10 m kis domb magassága
méter m 1 emberi testmagasság
deciméter dm 0.1 m könyv hossza
centiméter cm 0.01 m ceruza hossza
milliméter mm 0.001 m papírlap vastagsága
mikrométer µm 0.000001 m sejtek mérete
nanométer nm 0.000000001 m fény hullámhossza


4. A méter mérése

4.1 Hagyományos eszközök

  • Centiméterszalag, vonalzó – mindennapi mérésekhez
  • Mérőszalag – építőiparban, lakásméréseknél
  • Tolómérő – ipari, precíziós munkákhoz

4.2 Modern technológiák

  • Lézeres távolságmérők – milliméter pontosság, vákuumban fénysebességgel számolva
  • GPS-rendszerek – távolság és helymeghatározás (mérési pontosság: néhány méter vagy centiméter)
  • Interferometria – fény hullámhosszának összehasonlításával


5. A méter szerepe más mértékegységekben

A méter számos más SI-egység alapja:

  • Sebesség (m/s) – pl. autók sebessége
  • Gyorsulás (m/s²) – pl. szabadesés gyorsulása: 9.81 m/s²
  • Terület (m²) – lakások, földterületek mérése
  • Térfogat (m³) – például víz vagy levegő mennyisége


6. A méter alkalmazásai a mindennapi életben

  • Építészet: falak, szobák, házak méretei
  • Utazás: távolságok km-ben, iránytáblákon
  • Sport: atlétikai pálya (pl. 100 m, 400 m), ugrások távolsága
  • Orvostudomány: testhossz, orvosi eszközök
  • Technológia: gépek, gyártás pontossága mm, µm szinten
  • Asztrofizika: csillagközi távolságok fényévekben vagy parsecben – de a SI-ban még mindig méterre vezethető vissza


7. A méter előnyei

  • Univerzális: a világ legtöbb országában hivatalosan használt.
  • Pontos: modern fizikai állandókon alapul.
  • Skálázható: könnyen kezelhető mikro- vagy makroszinten is.
  • Reprodukálható: laboratóriumi körülmények között bármikor újrameghatározható.


8. A méter a tudományban

  • A kvantummechanikában, részecskefizikában a métert használják a távolság- és hullámhossz-skálák meghatározásához.
  • Az asztrofizikában a csillagok és galaxisok távolságát is méterben vezetik vissza (például: 1 fényév ≈ 9.46 × 10¹⁵ m).
  • A mérnöki tudományokban a tervek, modellek és műszaki rajzok alapja.


9. Érdekességek a méterről

  • A Föld átmérője az Egyenlítő mentén kb. 12 742 000 méter.
  • Egy hajszál átmérője kb. 70 mikrométer (0.00007 méter).
  • A Hubble űrtávcső segítségével mért legtávolabbi galaxis több mint 10¹⁰ fényévre van, ami ≈ 10²⁶ méter.
  • A világ leghosszabb építménye, a Nagy Fal Kínában kb. 21 millió méter hosszú.


10. Összefoglalás

A méter a hosszúság SI-alapegysége, amely a fény vákuumbeli terjedésének sebességén alapszik. Története során a méter többször átalakult: a Föld meridiánjától a platina rúdon át egészen a fénysebesség alapján történő, modern kvantumfizikai meghatározásig. A méter az egyik legfontosabb, leggyakrabban használt mértékegység, amely minden tudományos és technikai területen jelen van.

Azáltal, hogy pontosan definiált, könnyen mérhető, és világszerte elterjedt, a méter nélkülözhetetlen eszköz az emberiség mérési rendszereinek egységesítésében – a mikroszkopikus sejtektől a csillagközi távolságokig.


A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=metre&oldid=3509838”