Ugrás a tartalomhoz

monoclonal antibody

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
(monoclonal antibodies szócikkből átirányítva)

Angol


Főnév

monoclonal antibody (tsz. monoclonal antibodies)

  1. monoklonális antitest

A monoklonális antitest (angolul: monoclonal antibody, rövidítve mAb) egyetlen B-sejt klónjából származó, azonos szerkezetű és antigénspecifikus ellenanyag. Ezek a molekulák a modern orvostudomány és biotechnológia egyik legfontosabb vívmányai, és forradalmasították a daganatok, autoimmun betegségek, fertőzések és gyulladásos állapotok kezelését.

A monoklonális antitestek célzottan ismernek fel egy adott molekulát (antigént), és így képesek precíziós terápiát biztosítani.


1. Az antitestek szerepe az immunrendszerben

Az ellenanyagok az immunrendszer Y-alakú fehérjéi, amelyeket B-limfociták termelnek válaszként idegen anyagokra (antigénekre), mint például vírusok, baktériumok, tumorsejtek felszíni fehérjéi.

Az ellenanyagok fő funkciói:

  • Az antigén felismerése és megkötése
  • A kórokozó semlegesítése vagy jelölése más immunsejtek számára
  • Az immunválasz erősítése (komplement aktiválása, fagocitózis elősegítése stb.)

A természetes immunválasz során a szervezet poliklonális antitesteket termel, azaz sokféle antitestet különböző B-sejtekből, melyek ugyanazt az antigént, de annak különböző epitópjait ismerik fel.


2. Mi az a monoklonális antitest?

A monoklonális antitest ezzel szemben egyetlen sejtvonalból származik, és csak egy specifikus epitópot ismer fel egy adott antigénen. Laboratóriumban mesterségesen állítják elő, nagy tisztasággal és nagy mennyiségben, terápiás vagy diagnosztikai célból.

A monoklonális antitesteknek nagy előnye, hogy nagy specificitásúak, jól reprodukálhatók, és modifikálhatók a kívánt cél érdekében.


3. Történeti áttekintés

Az első monoklonális antitestet César Milstein, Georges Köhler és Niels Jerne fejlesztette ki 1975-ben, a hibridóma technológia segítségével, amelyért 1984-ben Nobel-díjat kaptak.

A hibridóma technológia lényege:

  • Immunizált egérből származó B-sejtet összeolvasztanak egy halhatatlan mielóma sejttel
  • Az így kapott hibridóma sejt osztódásra képes és folyamatosan termeli a kívánt antitestet

Ez a módszer tette lehetővé a gyógyszerként használható antitestek nagyüzemi előállítását.


4. Előállítási módszerek

A monoklonális antitestek gyártásának fő lépései:

  1. Antigén kiválasztása – a célmolekula, amit az antitestnek felismernie kell
  2. Immunizálás – pl. egérbe juttatják az antigént
  3. B-sejtek izolálása – a lépből vagy vérből
  4. Hibridóma létrehozása – B-sejt fúzió mielóma sejttel
  5. Kiválasztás és klónozás – csak a megfelelő antitestet termelő sejteket válogatják ki
  6. Nagyüzemi tenyésztés – sejtkultúrákban (pl. CHO – Chinese Hamster Ovary sejtekben)
  7. Tisztítás és karakterizálás – pl. fehérje-kromatográfiával, ELISA-val, Western-blottal


5. Monoklonális antitestek típusai

A technológia fejlődésével többféle antitesttípus jött létre:

Típus Jellemzők
Egér (murine) Teljesen egér eredetű, magas immunogenitás (HAMA válasz)
Kiméra Egér változó régió + emberi konstans régió (kb. 65–70% emberi)
Humanizált Csak az antigénkötő CDR-ek egér eredetűek (kb. 90–95% emberi)
Teljesen emberi Emberi sejtekből vagy transzgenikus egerekből, legkisebb immunogenitás
Fragmensek (Fab, scFv) Csak az antigénkötő rész, kisebb molekulatömeg
Konjugált antitestek (ADC) Citosztatikus szer vagy radioizotóp kapcsolása az antitesthez
Bispecifikus antitestek Kétféle antigént ismernek fel, pl. ráksejt + T-sejt aktiválása


6. Hatásmechanizmusok

A monoklonális antitestek működési módjai:

  • Antigén semlegesítése (pl. blokkol egy növekedési faktort)
  • Antigén jelölése más immunsejtek számára
  • Antigénnel rendelkező sejtek elpusztítása:
    • ADCC (Antibody-Dependent Cellular Cytotoxicity): az immunsejtek megtámadják az antitesttel jelölt sejtet
    • CDC (Complement-Dependent Cytotoxicity): a komplementrendszer aktiválásával
  • Receptor gátlása (pl. sejtosztódás blokkolása)
  • Immunellenőrzőpont gátlása (pl. PD-1/PD-L1 blokád)


7. Klinikai alkalmazások

A monoklonális antitestek mára számos betegség kezelésének kulcselemei.

a) Onkológia

  • Trastuzumab (Herceptin) – HER2+ emlőrák
  • Bevacizumab (Avastin) – VEGF gátló (érképződés ellen)
  • Rituximab (MabThera) – CD20+ B-sejtek ellen limfómában
  • Nivolumab, Pembrolizumab – PD-1 gátlók (immunellenőrzőpont-blokád)

b) Autoimmun betegségek

  • Infliximab (Remicade) – TNFα gátló (Crohn, colitis, rheumatoid arthritis)
  • Tocilizumab – IL-6 receptor ellen (RA, COVID-19 súlyos gyulladás)
  • Omalizumab – IgE ellen (asztma, allergia)

c) Fertőző betegségek

  • Palivizumab – RSV megelőzése újszülötteknél
  • COVID-19 elleni mAb-k – pl. Casirivimab, Imdevimab

d) Transzplantáció

  • Basiliximab – IL-2R blokkoló, kilökődés megelőzése


8. Előnyök

  • Magas specifitás és hatékonyság
  • Célzott kezelés – kevesebb mellékhatás, mint a hagyományos kemoterápiánál
  • Modifikálható szerkezet – lehet kombinálni, konjugálni
  • Diagnosztikai alkalmazás – biomarkerek kimutatására (pl. ELISA, immunhisztokémia)


9. Kihívások és mellékhatások

  • Immunreakció – különösen a nem emberi eredetű antitesteknél
  • Infúziós reakciók – láz, hidegrázás, bőrkiütés
  • Neutralizáló antitestek – hatás csökkenése idővel
  • Magas költség – előállítás, tisztítás, szabályozás
  • Ellenállás kialakulása – tumor sejtek mutációi révén


10. Összegzés

A monoklonális antitestek a 20–21. század egyik legnagyobb biotechnológiai áttörését jelentik. Célzott működésük révén képesek:

  • szelektíven felismerni és elpusztítani a kóros sejteket,
  • gátolni a gyulladást és az autoimmun folyamatokat,
  • segíteni a szervezet védekezését fertőzések és daganatok ellen.

Az mAb-technológia alkalmazása ma már standard a modern gyógyszerkutatásban, és újabb és újabb formái (pl. CAR-T, bispecifikus antitestek, nanobodies) révén tovább bővül a terápiás lehetőségek tárháza.

A jövő gyógyszereinek jelentős része minden bizonnyal továbbra is monoklonális antitest-alapú lesz – egyre okosabb, célzottabb, egyénre szabottabb formában.


Main categoryTypeApplicationMechanism/TargetMode
Anti-
inflammatory		infliximab[1] inhibits TNF-αchimeric
adalimumab inhibits TNF-αhuman
ustekinumab blocks interleukin IL-12 and IL-23 human
basiliximab[1] inhibits IL-2 on activated T cellschimeric
daclizumab[1] inhibits IL-2 on activated T cellshumanized
omalizumab inhibits human immunoglobulin E (IgE) humanized
Anti-cancer gemtuzumab[1] targets myeloid cell surface antigen CD33 on leukemia cells humanized
alemtuzumab[1] targets an antigen CD52 on T- and B-lymphocyteshumanized
rituximab[1] targets phosphoprotein CD20 on B lymphocyteschimeric
trastuzumab
  • breast cancer with HER2/neu overexpression
 targets the HER2/neu (erbB2) receptorhumanized
nimotuzumab EGFR inhibitorhumanized
cetuximab EGFR inhibitorchimeric
panitumumab EGFR inhibitorhuman
bevacizumab & ranibizumab inhibits VEGFhumanized
Anti-cancer and anti-viralbavituximab[2] immunotherapy, targets phosphatidylserine[2] chimeric
Anti-viral

casirivimab/imdevimab[3]

 immunotherapy, targets spike protein of SARS-CoV-2 human
bamlanivimab/etesevimab[4] immunotherapy, targets spike protein of SARS-CoV-2 human
sotrovimab[5] immunotherapy, targets spike protein of SARS-CoV-2 human
Otherpalivizumab[1]
  • RSV infections in children
 inhibits an RSV fusion (F) proteinhumanized
abciximab[1] inhibits the receptor GpIIb/IIIa on plateletschimeric


További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=monoclonal_antibody&oldid=3511731”