Ugrás a tartalomhoz

oriento

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: [oriˈento]
  • rím: -ento
  • Elválasztás: o‧ri‧en‧to

Főnév

oriento (tárgyeset egyes szám orienton, többes szám orientoj, tárgyeset többes szám orientojn)

  1. kelet