orront

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈorːont]

Tárgyas ige

orront

  1. (elavult) Orrával érzékel, szagol.
  2. (régies) Sejt, gyanít.

Etimológia

orr

Forrás