páncélzat

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈpaːnt͡seːlzɒt]

Főnév

páncélzat

  1. Harci eszközt (és személyzetét) védő vagy burkoló fémlemezek összessége. [1]
  2. (történelem) Páncél (a sisakkal, esetleg más tartozékával). [1]
  3. Műszaki berendezéseknek a káros sugárzástól védő burkolata. [1]

Etimológia

páncél +‎ -zat

Ragozás

páncélzat ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset páncélzat páncélzatok
tárgyeset páncélzatot páncélzatokat
részes eset páncélzatnak páncélzatoknak
-val/-vel páncélzattal páncélzatokkal
-ért páncélzatért páncélzatokért
-vá/-vé páncélzattá páncélzatokká
-ig páncélzatig páncélzatokig
-ként páncélzatként páncélzatokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben páncélzatban páncélzatokban
-on/-en/-ön páncélzaton páncélzatokon
-nál/-nél páncélzatnál páncélzatoknál
-ba/-be páncélzatba páncélzatokba
-ra/-re páncélzatra páncélzatokra
-hoz/-hez/-höz páncélzathoz páncélzatokhoz
-ból/-ből páncélzatból páncélzatokból
-ról/-ről páncélzatról páncélzatokról
-tól/-től páncélzattól páncélzatoktól
páncélzat birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én páncélzatom páncélzataim
a te páncélzatod páncélzataid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
páncélzata páncélzatai
a mi páncélzatunk páncélzataink
a ti páncélzatotok páncélzataitok
az ő páncélzatuk páncélzataik

Jegyzetek

  1. 1,0 1,1 1,2 Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6