pannu

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Finn

Kiejtés

  • IPA: /ˈpɑnːu/, [ˈpɑnːu]
  • rím: -ɑnːu
  • szótagolás: pan‧nu

Főnév

pannu

  1. serpenyő

Etimológia

Germán eredetű, lásd a pan szót.