piangere

Olasz

Kiejtés

• IPA: /pjanˈd͡ʒe.re/

Ige

piangere

1. sír

Etimológia

A latin plango igéből.

Igeragozás

    piangere ragozása

főnévi igenév	piangere
segédige		avere	határozói igenév		piangendo
folyamatos melléknévi igenév		piangente	befejezett melléknévi igenév		pianto
személy	egyes szám			többes szám
	első	második	harmadik	első	második	harmadik
kijelentő mód	io	tu	lui/lei, esso/essa	noi	voi	loro, essi/esse
jelen idő	piango	piangi	piange	piangiamo	piangete	piangono
múlt idő	piangevo	piangevi	piangeva	piangevamo	piangevate	piangevano
történeti múlt	piansi	piangesti	pianse	piangemmo	piangeste	piansero
jövő idő	piangerò	piangerai	piangerà	piangeremo	piangerete	piangeranno
feltételes mód	io	tu	lui/lei, esso/essa	noi	voi	loro, essi/esse
jelen	piangerei	piangeresti	piangerebbe	piangeremmo	piangereste	piangerebbero
kötő mód	che io	che tu	che lui/che lei, che esso/che essa	che noi	che voi	che loro, che essi/che esse
jelen	pianga	pianga	pianga	piangiamo	piangiate	piangano
múlt	piangessi	piangessi	piangesse	piangessimo	piangeste	piangessero
felszólító mód	—	tu	Lei	noi	voi	Loro
		piangi, non piangere	pianga	piangiamo	piangete	piangano

További információk

• piangere - Szótár.net (it-hu)
• piangere - Sztaki (it-hu)
• piangere - Dictzone (it-hu)
• piangere - Dizionario Olivetti
• piangere - Treccani.it
• piangere - Google Translate (it-en)
• piangere - Яндекс Переводчик (it-ru)
• piangere - Wikidata
• piangere - Wikipédia (olasz)