pranzare

Olasz

Kiejtés

• IPA: /pranˈt͡sa.re/

Ige

pranzare

1. ebédel

Ragozás

    pranzare ragozása

főnévi igenév	pranzare
segédige		avere	határozói igenév		pranzando
folyamatos melléknévi igenév		pranzante	befejezett melléknévi igenév		pranzato
személy	egyes szám			többes szám
	első	második	harmadik	első	második	harmadik
kijelentő mód	io	tu	lui/lei, esso/essa	noi	voi	loro, essi/esse
jelen idő	pranzo	pranzi	pranza	pranziamo	pranzate	pranzano
múlt idő	pranzavo	pranzavi	pranzava	pranzavamo	pranzavate	pranzavano
történeti múlt	pranzai	pranzasti	pranzò	pranzammo	pranzaste	pranzarono
jövő idő	pranzerò	pranzerai	pranzerà	pranzeremo	pranzerete	pranzeranno
feltételes mód	io	tu	lui/lei, esso/essa	noi	voi	loro, essi/esse
jelen	pranzerei	pranzeresti	pranzerebbe	pranzeremmo	pranzereste	pranzerebbero
kötő mód	che io	che tu	che lui/che lei, che esso/che essa	che noi	che voi	che loro, che essi/che esse
jelen	pranzi	pranzi	pranzi	pranziamo	pranziate	pranzino
múlt	pranzassi	pranzassi	pranzasse	pranzassimo	pranzaste	pranzassero
felszólító mód	—	tu	Lei	noi	voi	Loro
		pranza, non pranzare	pranzi	pranziamo	pranzate	pranzino