Ugrás a tartalomhoz

private network

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból


Főnév

private network (tsz. private networks)

  1. (informatika) Az internet címzési architektúrájában a magánhálózat egy olyan hálózat, amely RFC 1918 és RFC 4193 referenciák által meghatározott privát IP-címtartományt használ. Ezeket a címeket általában otthonok, irodák és vállalatok helyi hálózataiban használják, amikor a globálisan osztott címek nem kötelezőek vagy nem elérhetők a tervezett hálózati alkalmazásokhoz. A privát IP címtartományokkal eredetileg a véges IPv4-címek kimerülését igyekeztek késleltetni, de a következő generációs internetprotokoll, az IPv6 is tartalmazza a szolgáltatást.

Ezek a címek jellemzően privátak, mert nem globálisan kiosztottak, ami azt jelenti, hogy egyik konkrét szervezet számára sem elkülönítettek és az általuk megcímzett IP-csomagok nem jutnak ki a nyilvános internetre. Bárki használhatja ezeket a címeket a regionális internetes adatbázis nyilvántartása nélkül. Ha egy ilyen privát hálózat kapcsolódni szeretne az internethez, akkor vagy egy hálózati címfordítóra (NAT) vagy egy proxyszerverre van szükség.

Privát IPv4-címtartományok

Az Internet Engineering Task Force (IETF) létrehozta az Internet Assigned Numbers Authority (IANA)-t, hogy a következő IPv4-címtartományokat fenntartsák a privát hálózatok számára, az RFC 1918 szerint:

RFC 1918 névIP címtartományCímek számaClassful leírásLegnagyobb CIDR blokk (alhálózati maszk)Hosztazonosító mérete
24 bites blokk10.0.0.0 – 10.255.255.25516 777 216Egyetlen A osztály10.0.0.0/8 (255.0.0.0)24 bit
20 bites blokk172.16.0.0 – 172.31.255.2551 048 57616 szomszédos B osztály172.16.0.0/12 (255.240.0.0)20 bit
16 bites blokk192.168.0.0 – 192.168.255.25565 536256 szomszédos C osztály192.168.0.0/16 (255.255.0.0)16 bit

A Classful címzési mód elavult és nem használják az interneten a Classless Inter-Domain Routing (CIDR) 1993-as bevezetése óta. Például amíg a 10.0.0.0/8 egy egyszerű A osztályú hálózat volt, gyakori, hogy a szervezetek számára kisebb /16 vagy /24 hálózatokra osztják.

Privát IPv6-címtartományok

A privát hálózatok koncepcióját és az ilyen hálózatok számára fenntartott különleges címfoglalást már átvitték a következő generációs Internet Protokollba, az IPv6-ba.

Az fc00::/7 címblokk az IANA által fent volt tartva, amelyet az RFC 4193 referencia írt le. Ezeket a címeket Egyedi Helyi Címeknek (Unique Local Addresses (ULA)) hívták. A meghatározás szerint unicast jellegűek és tartalmaznak egy 40 bites véletlen számot az útvonal előtagban, hogy megakadályozzák az ütközéseket, amikor két privát hálózat összekapcsolódik egymással. Annak ellenére, hogy eredendően helyi a használatban, az IPv6 cím egyedi helyi címének hatálya globális.

Egy korábbi szabvány javasolta az úgynevezett „site-local” címeket az fec0::/10 tartományban, de a skálázhatóság miatti komoly aggodalmak és a „site” gyenge definíciójának köszönhetően ennek használata 2004 óta elavult az RFC 3879 referencia szerint.

Kapcsolati szintű címek

A privát hálózatok egy másik típusa kapcsolati szintű címtartományt használ. A kapcsolati szintű címek érvényessége egyetlen linkben van korlátozva; tehát az összes, ugyanazon hálózati kapcsolóhoz vagy vezeték nélküli hálózathoz kapcsolódó számítógép. Egy hálózati híd különböző oldalain lévő hosztok ugyanazon a linken vannak, míg egy router különböző oldalain lévő hosztok külön linken vannak.

IPv4

Az IPv4-ben a kapcsolati szintű címek az RFC 5735 és az RFC3927 referenciákban vannak leírva. A hasznuk saját autokonfigurációjukban rejlik a hálózati eszközökön, amikor a DHCP szolgáltatások nem elérhetőek és a hálózati rendszergazda kézi beavatkozására nincs szükség.

A 169.254.0.0/16-os blokk erre a célra van fenntartva, az első és az utolsó /24 alhálózat kivételével a tartományban. Ha egy állomás az IEEE 802 (Ethernet) szabványú hálózaton nem rendelkezik statikusan beállított címmel és DHCP-n keresztül sem tud hálózati címet szerezni, egy 169.254.1.0 és 169.254.254.255 közötti címet választ automatikusan, álvéletlen módon. A szabvány előírja, hogy a címütközéseket elővigyázatosan kell kezelni.

IPv6

Az IPv6-ban a kapcsolati szintű címek az RFC 4862 referenciában vannak leírva.

Használatuk kötelező és szerves része az IPv6 szabványnak. Az IPv6 címzési architektúra (RFC 4291) az IP autokonfiguráció számára elkülöníti az fe80::/10 blokkot.