Ugrás a tartalomhoz

pszoriázis

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: [ ˈpsorijaːziʃ]

Főnév

pszoriázis

  1. (gyógyszertan) A pikkelysömör (pszoriázis) egy krónikus, gyulladásos bőrbetegség, amely a bőrt, a körmöket és néha az ízületeket is érintheti. A betegséget a bőrsejtek túl gyors növekedése és érési folyamatai okozzák, ami a bőr felszínén jellegzetes, hámló, vörös foltok, vagy pikkelyek kialakulásához vezet.

A pikkelysömör típusai

A pikkelysömör több különböző formában jelentkezhet, amelyek eltérhetnek a tünetekben és a kezelésben is:

  1. Plaque pikkelysömör (szeborreás pikkelysömör): A leggyakoribb típus, amelyet vastag, piros, pikkelyes foltok jellemeznek, leggyakrabban a könyökökön, térdeken, hát alsó részén és a fejbőrön jelennek meg.
  2. Inverz pikkelysömör: A bőr redőiben (például hónaljban, lágyékhajlatban) jelentkezik, és a foltok sima, piros felületűek, nem hámlanak. Ez a típus jellemzően fájdalmasabb lehet, mivel ezek a területek könnyen irritálódnak.
  3. Guttát pikkelysömör: Kisebb, csepp alakú elváltozások formájában jelentkezik, gyakran fertőzések, például torokfertőzések után. A test bármely részén megjelenhetnek, és gyakran serdülőknél vagy fiatal felnőtteknél fordulnak elő.
  4. Pustuláris pikkelysömör: Ritkább típus, amely tiszta folyadékkal teli pattanásokkal jár, amelyek fehér színűek, és a bőr gyulladt területei körül helyezkednek el. Ez a forma súlyosabb lehet, és egészségi komplikációkat is okozhat.
  5. Eritrodermikus pikkelysömör: A pikkelysömör egyik legsúlyosabb formája, amely az egész bőrt érintheti, súlyos gyulladással, hámlással és viszketéssel. Ez a típus életveszélyes is lehet, mivel a bőr védő szerepe csökken, és könnyebben kialakulhatnak fertőzések.

A pikkelysömör okai

A pikkelysömör pontos oka még nem teljesen ismert, de számos tényező együttes hatására alakul ki:

  1. Genetikai hajlam: A pikkelysömör öröklődhet, tehát a betegségre hajlamosabbak azok, akiknek a családjában előfordult. Azonban nem mindenki, aki rendelkezik a pikkelysömörre hajlamos génekkel, fog betegedni.
  2. Immunrendszeri zavarok: A pikkelysömör autoimmun betegség, ami azt jelenti, hogy az immunrendszer hibásan reagál a bőrsejtekre. Az immunsejtek túlaktívan reagálnak, és gyulladást idéznek elő a bőrben, ami a bőrsejtek túl gyors növekedéséhez vezet.
  3. Környezet és életmód: Külső tényezők, mint stressz, fertőzések, bizonyos gyógyszerek, alkoholfogyasztás, dohányzás, vagy a hideg időjárás súlyosbíthatják a pikkelysömör tüneteit. A napfény is előidézhet fellángolásokat, de az enyhe napfényes kezelések jótékony hatással is lehetnek.
  4. Hormonális változások: A hormonális változások, mint például a pubertás, a terhesség vagy a menopauza, szintén befolyásolhatják a pikkelysömör megjelenését.

Tünetek

A pikkelysömör tünetei változhatnak a betegség típusától függően, de az általános jelek és tünetek a következők lehetnek:

  • Vörös, pikkelyes foltok: Ezek a foltok gyakran szilárd határvonalúak, a bőr felszínén fehér, ezüstös pikkelyekkel borítva. Leginkább a könyökökön, térdeken, háton, fejbőrön, és a körmökön jelenhetnek meg.
  • Viszketés és irritáció: A pikkelysömör gyakran viszketéssel és fájdalommal járhat. Az érintett területek szárazak, feszesek és érzékenyek lehetnek.
  • Bőrfeszülés: Az érintett bőrfelületek hámlása miatt a bőr feszessé válhat, és repedezés léphet fel.
  • Körömelváltozások: A pikkelysömör gyakran érinti a körmöket is, ami a köröm elszíneződését, megvastagodását vagy elváltozásait eredményezheti.

A pikkelysömör diagnózisa

A pikkelysömör diagnózisát jellemzően bőrgyógyász állítja fel a beteg kórtörténete és a tünetek alapján. Általában nem szükséges laboratóriumi vizsgálat, de súlyosabb esetekben bőrbiopszia is elvégezhető a pontos diagnózis érdekében. A biopszia során egy kis bőrmintát vesznek, amelyet mikroszkópos vizsgálatnak vetnek alá, hogy kizárják más bőrbetegségeket.

Kezelés

A pikkelysömör kezelése többféle módon történhet, és az orvos a betegség súlyossága és az egyéni szükségletek alapján választja ki a megfelelő módszert. A kezelési lehetőségek közé tartoznak:

  1. Topikális kezelések (helyi kezelések): A pikkelysömör enyhébb formáiban a helyi kezelések, mint például a kortikoszteroidok, D-vitamin analógok, szénkátrány készítmények, és retinoidok segíthetnek a gyulladás és a pikkelyek eltávolításában.
  2. Fényterápia (UVB kezelések): A fényterápia során az orvos kontrollált UVB fényt alkalmaz a bőrön. Ez segíthet a bőrsejtek növekedésének lassításában és a gyulladás csökkentésében.
  3. Szisztémás kezelések: A súlyosabb pikkelysömör esetén orális gyógyszerek vagy injekciók alkalmazása szükséges, mint például a metotrexát, a ciklosporin, a biológiai terápiák (TNF-alfa gátlók, IL-17 gátlók, stb.), vagy az acitretin. Ezek a gyógyszerek az egész testet érinthetik, és általában súlyosabb esetekben alkalmazzák őket.
  4. Biológiai terápiák: A legújabb és legfejlettebb kezelések közé tartoznak a biológiai gyógyszerek, amelyek célzott módon hatnak a gyulladásos folyamatokra, például az interleukin (IL) 12 és 23 gátlók, valamint a TNF-alfa gátlók.
  5. Alternatív kezelések: Néhány betegnél a táplálkozás, stresszkezelési technikák, és a természetes gyógymódok is segíthetnek enyhíteni a tüneteket, bár ezek hatékonysága egyénenként változó lehet.

Összegzés

A pikkelysömör egy krónikus betegség, amely hosszú távú kezelést igényel. A kezelés célja a tünetek enyhítése, a gyulladás csökkentése, és a bőrsejtek normális növekedésének visszaállítása. Bár a pikkelysömör nem gyógyítható, a megfelelő kezeléssel és életmódbeli változtatásokkal a betegek életminősége jelentősen javítható.


Fordítások