pucol

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈput͡sol]

Ige

pucol

  1. tisztít
  2. vakol
  3. (szleng) menekül

Etimológia

A német putzen szóból.