puszta

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈpustɒ]

Főnév

puszta

1. Puszta táj.

Etimológia

• Egy szláv pust (a.m. 'üres, csupasz, kopár') melléknév nőnemű alakjából (pusta).
• A szláv nyelvekben a sivatag is puszta táj, vö. púšť, poušť, pustynia, pustinja, пустина, пустиня, пустыня.
• A pusztaság szó - az oroszból kölcsönözve - több finnugor nyelvben is megvan, vö. erza пустыня, mari пустынь.

Fordítások

fátlan sík vidék

angol: prairie (en), steppe (en) héber: עֲרָבָה‎ (he) nn (aravá) ('aravá) hindi: प्रेरी (hi) (prerī) navahó: halgai (nv) olasz: prateria (it) nn portugál: prado (pt) hn, pradaria (pt) nn walesi: paith (cy) hn

pusztaság

angol: wilderness (en), boondocks (en) arab: بَرِّيَّة‎ (ar) nn (barriyya) bolgár: пущинак (bg) hn (puštinak) cseh: divočina (cs) nn erza: пустыня (myv) (pustynja) finn: erämaa (fi), korpi (fi), kaira (fi) francia: naturalité (fr), nature sauvage holland: wildernisgebied (nl) izlandi: óbyggðir (is) nn japán: 原野 (ja) (げんや, gen'ya), 荒野 (ja) (こうや, kōya) kínai: 荒野 (zh) (huāngyě), 荒原 (zh) (huāngyuán) komi zürjén: пустыня (pustynja)

lengyel: dzicz (pl) nn, pustkowie (pl) sn, manowce (pl) macedón: дивина (mk) nn (divina) maori: koraha (mi) mezei mari: пустынь (mhr) (pustynʹ) német: Wildnis (de) nn, Einöde (de) nn orosz: дикая природа (ru) nn (priroda) portugál: mato (pt) spanyol: tierra (es) salvaje, páramo (es) hn, descampado (es) hn svéd: vildmark (sv) kn, ödemark (sv) kn, obygd (sv) kn szerbhorvát: pustoš (sh) szuahéli: pori (sw) török: bakir alan (tr), kır (tr), vahşi tabiat (tr), yozlak (tr) zulu: indle (zu)

Ragozás

puszta ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	puszta	puszták
tárgyeset	pusztát	pusztákat
részes eset	pusztának	pusztáknak
-val/-vel	pusztával	pusztákkal
-ért	pusztáért	pusztákért
-vá/-vé	pusztává	pusztákká
-ig	pusztáig	pusztákig
-ként	pusztaként	pusztákként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	pusztában	pusztákban
-on/-en/-ön	pusztán	pusztákon
-nál/-nél	pusztánál	pusztáknál
-ba/-be	pusztába	pusztákba
-ra/-re	pusztára	pusztákra
-hoz/-hez/-höz	pusztához	pusztákhoz
-ból/-ből	pusztából	pusztákból
-ról/-ről	pusztáról	pusztákról
-tól/-től	pusztától	pusztáktól

puszta birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	pusztám	pusztáim
a te	pusztád	pusztáid
az ő/ön/maga az önök/maguk	pusztája	pusztái
a mi	pusztánk	pusztáink
a ti	pusztátok	pusztáitok
az ő	pusztájuk	pusztáik

Melléknév

puszta

1. Üres, elhagyott.
2. Csupasz, kopár.
3. egyedüli, önmagában való, önvaló (pl. puszta tény).
4. Egyszerű (pl. puszta megfigyelő).
5. Tiszta (pl. puszta véletlen).

Származékok

• pusztaság, pusztít, pusztul

Fordítások

Tartalom

angol: barren (en), bleak (en), waste (en) cigány: khájgyélészlé (rom) erza: пуста (myv) (pusta) német: öde (de) szerbhorvát: pust (sh)

További információk

• puszta - Értelmező szótár (MEK)
• puszta - Etimológiai szótár (UMIL)
• puszta - Szótár.net (hu-hu)
• puszta - DeepL (hu-de)
• puszta - Яндекс (hu-ru)
• puszta - Google (hu-en)
• puszta - Helyesírási szótár (MTA)
• puszta - Wikidata
• puszta - Wikipédia (magyar)