részegít

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈreːsɛɡiːt]

Ige

részegít

Származékok

• (igekötős alakok): | megrészegít | 

Etimológia

részeg +‎ -ít

Fordítások

Tartalom

cigány: mátyárél (rom)

Ragozás

részegít ragozása

Főnévi igenév			részegíteni
Befejezett melléknévi igenév			részegített
Folyamatos melléknévi igenév			részegítő
Beálló melléknévi igenév			részegítendő
Határozói igenév			részegítve
Ható ige			részegíthet
			én	te	ő, ön, maga	mi	ti	ők, önök, maguk
Kijelentő mód	Jelen idő	Alanyi	részegítek	részegítesz	részegít	részegítünk	részegítetek	részegítenek
		Tárgyas	részegítem én téged/titeket részegítelek	részegíted	részegíti	részegítjük	részegítitek	részegítik
	Múlt idő	Alanyi	részegítettem	részegítettél	részegített	részegítettünk	részegítettetek	részegítettek
		Tárgyas	részegítettem én téged/titeket részegítettelek	részegítetted	részegítette	részegítettük	részegítettétek	részegítették
Feltételes mód	Jelen idő	Alanyi	részegítenék	részegítenél	részegítene	részegítenénk	részegítenétek	részegítenének
		Tárgyas	részegíteném én téged/titeket részegítenélek	részegítenéd	részegítené	részegítenénk	részegítenétek	részegítenék
Felszólító mód	Jelen idő	Alanyi	részegítsek	részegíts vagy részegítsél	részegítsen	részegítsünk	részegítsetek	részegítsenek
		Tárgyas	részegítsem én téged/titeket részegítselek	részegítsd vagy részegítsed	részegítse	részegítsük	részegítsétek	részegítsék
Főnévi igenév ragozása			részegítenem	részegítened	részegítenie	részegítenünk	részegítenetek	részegíteniük