rúdkörző

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈruːtkørzøː]

Főnév

rúdkörző

1. Nagy körök, illetve körívek rajzolására szolgáló körző. Egy fából vagy fémből készített, pontos beosztással ellátott merev rúdra két eltolható hüvelyt erősítenek. Ezek közül az egyik irónnal vagy rajztollal szerelhető fel, míg a másik finom acélcsúcsot hord. Ha mindkét hüvelyt acélcsúccsal látják el, akkor a rúdkörző mérőkörzőként is szolgálhat.

Etimológia

rúd +‎ körző

Fordítások

Tartalom

angol: beam compass (en)

Ragozás

rúdkörző ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	rúdkörző	rúdkörzők
tárgyeset	rúdkörzőt	rúdkörzőket
részes eset	rúdkörzőnek	rúdkörzőknek
-val/-vel	rúdkörzővel	rúdkörzőkkel
-ért	rúdkörzőért	rúdkörzőkért
-vá/-vé	rúdkörzővé	rúdkörzőkké
-ig	rúdkörzőig	rúdkörzőkig
-ként	rúdkörzőként	rúdkörzőkként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	rúdkörzőben	rúdkörzőkben
-on/-en/-ön	rúdkörzőn	rúdkörzőkön
-nál/-nél	rúdkörzőnél	rúdkörzőknél
-ba/-be	rúdkörzőbe	rúdkörzőkbe
-ra/-re	rúdkörzőre	rúdkörzőkre
-hoz/-hez/-höz	rúdkörzőhöz	rúdkörzőkhöz
-ból/-ből	rúdkörzőből	rúdkörzőkből
-ról/-ről	rúdkörzőről	rúdkörzőkről
-tól/-től	rúdkörzőtől	rúdkörzőktől

rúdkörző birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	rúdkörzőm	rúdkörzőim
a te	rúdkörződ	rúdkörzőid
az ő/ön/maga az önök/maguk	rúdkörzője	rúdkörzői
a mi	rúdkörzőnk	rúdkörzőink
a ti	rúdkörzőtök	rúdkörzőitek
az ő	rúdkörzőjük	rúdkörzőik