remete

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
  1. Erdőben, magányosan élő szerzetes.
  2. Olyan személy, aki magába zárkózik, vagy visszahúzódik a társadalomtól.

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈrɛmɛtɛ]

Főnév

remete

Etimológia

A görög eredetű latin eremita szóból.

Fordítások