sluta

Svéd

Ige

sluta (present slutar, preterite slutade, supine slutat, imperative sluta)

1. befejez, abbahagy
2. befejeződik, véget ér

Igeragozás

Conjugation of sluta (weak)

	Active		Passive
Infinitive	sluta		—
Supine	slutat		—
Imperative	sluta		—
Imper. plural1	sluten		—
	Present	Past	Present	Past
Indicative	slutar	slutade	—	—
Ind. plural1	sluta	slutade	—	—
Subjunctive2	slute	slutade	—	—
	Participles
Present participle	slutande
Past participle	slutad

További információk

• sluta - Szótár.net (sv-hu)
• sluta - Dictzone (sv-hu)
• sluta - Reverso Context (sv-en)
• sluta - Svensk ordbok
• sluta - Akademiens ordbok
• sluta - Google Translate (sv-en)
• sluta - Яндекс Переводчик (sv-ru)
• sluta - Wikidata
• sluta - Wikipédia (svéd)