számla

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Kiejtés

  • IPA: /ˈsaːmlɒ/

Főnév

számla

  1. Bizonylat egy teljesítésről.
  2. Bankszámla.

Etimológia

A számol igéből a német Rechnung szó mintájára, vö. rechnen.

Fordítások

Származékok