szófaj

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Flag of Hungary.svg Magyar

Főnév

szófaj

  1. (nyelvtan) A hagyományos nyelvtan értelmezésében a szófaj szavak osztálya, amelybe a szavakat általános lexikális jelentésük vagy ennek hiánya, valamint alaktani és mondattani jellegzetességeik alapján sorolják.

Etimológia

szó + faj

Fordítások

Ragozás

szófaj ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset szófaj szófajok
tárgyeset szófajt szófajokat
részes eset szófajnak szófajoknak
-val/-vel szófajjal szófajokkal
-ért szófajért szófajokért
-vá/-vé szófajjá szófajokká
-ig szófajig szófajokig
-ként szófajként szófajokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben szófajban szófajokban
-on/-en/-ön szófajon szófajokon
-nál/-nél szófajnál szófajoknál
-ba/-be szófajba szófajokba
-ra/-re szófajra szófajokra
-hoz/-hez/-höz szófajhoz szófajokhoz
-ból/-ből szófajból szófajokból
-ról/-ről szófajról szófajokról
-tól/-től szófajtól szófajoktól
szófaj birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én szófajom szófajaim
a te szófajod szófajaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
szófaja szófajai
a mi szófajunk szófajaink
a ti szófajotok szófajaitok
az ő szófajuk szófajaik


Szófajok

főnév, melléknév, számnév, névmás, ige, igekötő, határozószó, névelő, névutó, kötőszó, indulatszó