Ugrás a tartalomhoz

szőlész

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: [ ˈsøːleːs]

Főnév

szőlész

  1. A szőlészet szakembere. [1]

Származékok

Etimológia

szőlő +‎ -ész

Ragozás

szőlész ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset szőlész szőlészek
tárgyeset szőlészt szőlészeket
részes eset szőlésznek szőlészeknek
-val/-vel szőlésszel szőlészekkel
-ért szőlészért szőlészekért
-vá/-vé szőlésszé szőlészekké
-ig szőlészig szőlészekig
-ként szőlészként szőlészekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben szőlészben szőlészekben
-on/-en/-ön szőlészen szőlészeken
-nál/-nél szőlésznél szőlészeknél
-ba/-be szőlészbe szőlészekbe
-ra/-re szőlészre szőlészekre
-hoz/-hez/-höz szőlészhez szőlészekhez
-ból/-ből szőlészből szőlészekből
-ról/-ről szőlészről szőlészekről
-tól/-től szőlésztől szőlészektől
szőlész birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én szőlészem szőlészeim
a te szőlészed szőlészeid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
szőlésze szőlészei
a mi szőlészünk szőlészeink
a ti szőlészetek szőlészeitek
az ő szőlészük szőlészeik

Jegyzetek

  1. Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6