szűkszavú

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈsyːksɒvuː]

Melléknév

szűkszavú (középfok szűkszavúbb, felsőfok legszűkszavúbb)

  1. Kevés beszédű, hallgatag, szófukar, szótlan <ember>.
  2. Kevés szóval, röviden közölt, tömör, velős.

Származékok

Etimológia

szűk +‎ szavú

Forrás