szakítás

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈsɒkiːtaːʃ]

Főnév

szakítás

Etimológia

szakít +‎ -ás

Fordítások

Ragozás

szakítás ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset szakítás szakítások
tárgyeset szakítást szakításokat
részes eset szakításnak szakításoknak
-val/-vel szakítással szakításokkal
-ért szakításért szakításokért
-vá/-vé szakítássá szakításokká
-ig szakításig szakításokig
-ként szakításként szakításokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben szakításban szakításokban
-on/-en/-ön szakításon szakításokon
-nál/-nél szakításnál szakításoknál
-ba/-be szakításba szakításokba
-ra/-re szakításra szakításokra
-hoz/-hez/-höz szakításhoz szakításokhoz
-ból/-ből szakításból szakításokból
-ról/-ről szakításról szakításokról
-tól/-től szakítástól szakításoktól
szakítás birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én szakításom szakításaim
a te szakításod szakításaid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
szakítása szakításai
a mi szakításunk szakításaink
a ti szakításotok szakításaitok
az ő szakításuk szakításaik