szaporít

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈsɒporiːt]

Ige

szaporít

Származékok

• szaporítás, szaporító

Etimológia

szapora +‎ -ít

Ragozás

szaporít ragozása

Főnévi igenév			szaporítani
Befejezett melléknévi igenév			szaporított
Folyamatos melléknévi igenév			szaporító
Beálló melléknévi igenév			szaporítandó
Határozói igenév			szaporítva
Ható ige			szaporíthat
			én	te	ő, ön, maga	mi	ti	ők, önök, maguk
Kijelentő mód	Jelen idő	Alanyi	szaporítok	szaporítasz	szaporít	szaporítunk	szaporítotok	szaporítanak
		Tárgyas	szaporítom én téged/titeket szaporítalak	szaporítod	szaporítja	szaporítjuk	szaporítjátok	szaporítják
	Múlt idő	Alanyi	szaporítottam	szaporítottál	szaporított	szaporítottunk	szaporítottatok	szaporítottak
		Tárgyas	szaporítottam én téged/titeket szaporítottalak	szaporítottad	szaporította	szaporítottuk	szaporítottátok	szaporították
Feltételes mód	Jelen idő	Alanyi	szaporítanék	szaporítanál	szaporítana	szaporítanánk	szaporítanátok	szaporítanának
		Tárgyas	szaporítanám én téged/titeket szaporítanálak	szaporítanád	szaporítaná	szaporítanánk	szaporítanátok	szaporítanák
Felszólító mód	Jelen idő	Alanyi	szaporítsak	szaporíts vagy szaporítsál	szaporítson	szaporítsunk	szaporítsatok	szaporítsanak
		Tárgyas	szaporítsam én téged/titeket szaporítsalak	szaporítsd vagy szaporítsad	szaporítsa	szaporítsuk	szaporítsátok	szaporítsák
Főnévi igenév ragozása			szaporítanom	szaporítanod	szaporítania	szaporítanunk	szaporítanotok	szaporítaniuk