Ugrás a tartalomhoz

szemészet

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: [ ˈsɛmeːsɛt]

Főnév

szemészet

  1. (orvostudomány) A szemészet az orvostudomány azon ága, amely a szem és a látórendszer betegségeinek diagnosztizálásával, kezelésével és megelőzésével foglalkozik. A szemész szakorvosok különböző látásproblémákat és szembetegségeket kezelnek, beleértve a látásélesség csökkenését, a szem gyulladásait, a szürkehályogot, a zöldhályogot, a szemfenéki betegségeket és a különféle szemsérüléseket. A szemészet területéhez tartoznak a látásjavító műtétek, valamint a kontaktlencsék és szemüvegek felírása.

A szemészet főbb területei

  1. Látásjavítás – A szemészet foglalkozik a látáshibák korrekciójával, például rövidlátás, távollátás, asztigmatizmus és presbiópia esetén. Ehhez szemüveget, kontaktlencsét vagy lézeres szemműtétet írhatnak elő.
  2. Szemfelszíni betegségek kezelése – A szemfelszínt érintő fertőzések és gyulladások kezelése, mint a kötőhártya-gyulladás, szaruhártya-gyulladás és a szemhéj betegségei, például árpa és jégárpa.
  3. Szemfenéki betegségek – A retina betegségei, például a diabéteszes retinopátia, a retina leválás és az időskori makuladegeneráció kezelése, amelyek a látás súlyos károsodását okozhatják.
  4. Glaukóma (zöldhályog) – A szemnyomás emelkedésével járó betegség, amely a látóideg károsodásához vezethet, és kezelés nélkül visszafordíthatatlan látásvesztést okozhat.
  5. Katarakta (szürkehályog) – A szemlencse elhomályosodása, amely homályos látást eredményez. A katarakta műtéti úton történő eltávolításával visszaállítható a látásélesség.
  6. Gyermekszemészet – A gyermekek látásproblémáinak, például a kancsalság és a tompalátás (amblyopia) kezelésére és korrekciójára specializálódott szakterület.

Gyakori szembetegségek és problémák

  1. Rövidlátás (myopia) – A szem fénytörési hibája, amelynek következtében a közeli tárgyak élesen láthatók, de a távolabbi tárgyak homályosak. Gyakran szemüveggel, kontaktlencsével vagy lézeres látásjavító műtéttel korrigálják.
  2. Távollátás (hyperopia) – A távollátók a távoli tárgyakat jól látják, de a közeli tárgyak elmosódottak. Szemüveg, kontaktlencse vagy lézeres kezelés segíthet a látás korrigálásában.
  3. Asztigmatizmus – A szaruhártya vagy a lencse szabálytalan alakja miatt a fény nem megfelelően fókuszál a retinára, ami homályos látást eredményez mind távolra, mind közelre. A kezelés szemüveggel, kontaktlencsével vagy műtéti úton történhet.
  4. Presbiópia – A közeli látás életkorral járó romlása, amely általában 40 éves kor körül kezdődik. Gyakran olvasószemüveggel, multifokális lencsékkel vagy lézeres kezeléssel korrigálható.
  5. Szürkehályog (katarakta) – A szemlencse elhomályosodásával járó állapot, amely homályos látást, fényérzékenységet és kettős látást okozhat. A szürkehályog csak műtéti úton kezelhető, amely során a homályos lencsét mesterséges lencsével helyettesítik.
  6. Zöldhályog (glaukóma) – Az emelkedett szemnyomás károsíthatja a látóideget, ami látótérvesztéshez és végső esetben vaksághoz vezethet. A zöldhályogot gyógyszerekkel, lézeres kezeléssel vagy műtéttel kezelik.
  7. Kötőhártya-gyulladás (conjunctivitis) – A kötőhártya gyulladása, amely lehet vírusos, bakteriális vagy allergiás eredetű. Kezelése attól függ, hogy mi okozza a gyulladást, és lehet antibiotikum, antivirális csepp vagy allergiás reakció esetén antihisztamin.
  8. Retina betegségei – A retina betegségei, például a diabéteszes retinopátia és az időskori makuladegeneráció a látás súlyos károsodásához vezethetnek, ha nem kezelik időben. A kezelések közé tartozik a lézeres beavatkozás, az injekciós terápia és a műtét.

A szemészeti diagnosztikai módszerek

A szembetegségek diagnózisa különböző vizsgálatokon alapul, amelyek segítségével a szemész orvos pontos képet kap a szem állapotáról:

  1. Látásélesség-vizsgálat – Az alapvető szemvizsgálat, amely a látásélesség meghatározására szolgál. Ezt a vizsgálatot az úgynevezett Snellen-tábla vagy más látásélesség-teszt segítségével végzik.
  2. Ophthalmoscopia (szemfenék-vizsgálat) – A szemész megvizsgálja a retina, a látóideg és az erek állapotát, hogy felismerje a retina betegségeit vagy a látóideg károsodását.
  3. Tonometria – A szem belső nyomásának mérése, amely a zöldhályog diagnózisában és a szemnyomás változásának követésében kulcsfontosságú.
  4. Szemészeti ultrahang – A szem szerkezeti vizsgálatára szolgál, különösen akkor, ha a szemlencse vagy a retina elváltozásai nem láthatók más módszerekkel.
  5. Fluoreszcein angiográfia – A szem ereinek vizsgálatára használt eljárás, amelyben fluoreszcens festék segítségével kimutathatóak a retina ereinek elváltozásai, például diabéteszes retinopátia vagy időskori makuladegeneráció esetén.
  6. Szaruhártya topográfia – A szaruhártya felszínének pontos feltérképezésére szolgál, amely asztigmatizmus, keratoconus vagy szaruhártya-transzplantáció esetén hasznos.
  7. Optikai koherencia tomográfia (OCT) – Egy modern képalkotó technika, amely részletes képet nyújt a retina rétegeiről és a látóideg állapotáról, különösen hasznos makuladegeneráció és glaukóma diagnózisában.

A szemészeti kezelési módszerek

A szembetegségek kezelésére különféle módszerek állnak rendelkezésre, amelyek a betegség típusától és súlyosságától függően eltérőek lehetnek:

  1. Gyógyszeres kezelés – A szemcseppek, kenőcsök és tabletták széles skálája áll rendelkezésre különböző szemproblémák, például fertőzések, gyulladások és glaukóma kezelésére.
  2. Lézeres látásjavítás – A rövidlátás, távollátás és asztigmatizmus korrekciójára szolgáló lézeres kezelések, például a LASIK és PRK, amelyek tartós látásjavítást biztosítanak.
  3. Szürkehályog-műtét – A szürkehályog eltávolítására szolgáló sebészeti eljárás során az elhomályosodott szemlencsét eltávolítják, és helyére egy mesterséges lencsét ültetnek be.
  4. Glaukóma kezelése – A zöldhályog kezelésére különféle módszerek, például szemcseppek, lézeres kezelések (trabekuloplasztika) és sebészeti eljárások (trabekulektómia) állnak rendelkezésre.
  5. Retina kezelése – Retina betegségek esetén a lézeres kezelés, injekciós terápia és különféle sebészeti beavatkozások, például vitrectomia segíthetnek a látás megőrzésében.
  6. Kontaktlencse illesztése és szemüveg felírása – A látáshibák korrekciója szemüveggel vagy kontaktlencsével. A szemész vagy optometrista egyedi látásvizsgálat után írja fel a megfelelő lencsét.

Szemészeti megelőzés

A szem egészségének megőrzésében fontos szerepet játszanak a megelőző intézkedések és az időben elvégzett szemészeti vizsgálatok. Az alábbi tippek segíthetnek a látás hosszú távú megőrzésében:

  1. Rendszeres szemészeti ellenőrzés – Évente legalább egyszer ajánlott szemvizsgálaton részt venni, különösen azok számára, akik szemüveget vagy kontaktlencsét viselnek, illetve akiknél magas a szem betegségeinek kockázata.
  2. UV-védelem – Az UV-sugárzás károsíthatja a szemlencsét és a retinát. Az UV-szűrős napszemüveg viselése segíthet megelőzni a szürkehályog és más szembetegségek kialakulását.
  3. Egészséges étrend – Az antioxidánsokban, omega-3 zsírsavakban és luteinben gazdag étrend hozzájárulhat a szem egészségéhez, és csökkentheti a makuladegeneráció és más szemproblémák kockázatát.
  4. Dohányzás kerülése – A dohányzás növeli a makuladegeneráció, a szürkehályog és más szembetegségek kockázatát.
  5. Számítógép-használat szabályai – A hosszú ideig tartó képernyőhasználat szemfáradtságot és száraz szemet okozhat. A 20-20-20 szabály betartása (20 percenként 20 másodpercre 20 láb, azaz kb. 6 méter távolságra nézés) segíthet enyhíteni a szem megerőltetését.

Összefoglalás

A szemészet a szem és a látórendszer egészségével foglalkozik, és számos betegség diagnózisát, kezelését és megelőzését biztosítja. A rendszeres szemészeti vizsgálatok, az egészséges életmód és a megfelelő védelem elengedhetetlen a látás hosszú távú megőrzéséhez. A szemészeti beavatkozások, például a lézeres látásjavítás és a szürkehályog-műtétek pedig hozzájárulnak a látásélesség javításához és a látás minőségének fenntartásához.

Fordítások