szenátor

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈsɛnaːtor]

Főnév

szenátor

  1. A szenátus, kétkamarás parlamentben a felsőház tagja.

Fordítások

Ragozás

szenátor ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset szenátor szenátorok
tárgyeset szenátort szenátorokat
részes eset szenátornak szenátoroknak
-val/-vel szenátorral szenátorokkal
-ért szenátorért szenátorokért
-vá/-vé szenátorrá szenátorokká
-ig szenátorig szenátorokig
-ként szenátorként szenátorokként
-ul/-ül - -
-ban/-ben szenátorban szenátorokban
-on/-en/-ön szenátoron szenátorokon
-nál/-nél szenátornál szenátoroknál
-ba/-be szenátorba szenátorokba
-ra/-re szenátorra szenátorokra
-hoz/-hez/-höz szenátorhoz szenátorokhoz
-ból/-ből szenátorból szenátorokból
-ról/-ről szenátorról szenátorokról
-tól/-től szenátortól szenátoroktól
szenátor birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én szenátorom szenátoraim
a te szenátorod szenátoraid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
szenátora szenátorai
a mi szenátorunk szenátoraink
a ti szenátorotok szenátoraitok
az ő szenátoruk szenátoraik