szerencse

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Jump to navigation Jump to search
Gluecksklee.jpg

Flag of Hungary.svg Magyar

Főnév

szerencse

  1. Véletlen által létrejött anyagi vagy egyéb sikeres helyzet.

Etimológia

Egy szláv *szrecsa szóból nazalizációval, vö. horvát sreća.

Szinonimák

Származékok

Szókapcsolatok

Szólások, közmondások

Fordítások


Ragozás

szerencse ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset szerencse szerencsék
tárgyeset szerencsét szerencséket
részes eset szerencsének szerencséknek
-val/-vel szerencsével szerencsékkel
-ért szerencséért szerencsékért
-vá/-vé szerencsévé szerencsékké
-ig szerencséig szerencsékig
-ként szerencseként szerencsékként
-ul/-ül - -
-ban/-ben szerencsében szerencsékben
-on/-en/-ön szerencsén szerencséken
-nál/-nél szerencsénél szerencséknél
-ba/-be szerencsébe szerencsékbe
-ra/-re szerencsére szerencsékre
-hoz/-hez/-höz szerencséhez szerencsékhez
-ból/-ből szerencséből szerencsékből
-ról/-ről szerencséről szerencsékről
-tól/-től szerencsétől szerencséktől
szerencse birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én szerencsém szerencséim
a te szerencséd szerencséid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
szerencséje szerencséi
a mi szerencsénk szerencséink
a ti szerencsétek szerencséitek
az ő szerencséjük szerencséik