szolga
Megjelenés
Kiejtés
- IPA: [ ˈsolɡɒ]
Főnév
szolga
- Egy személy, aki bér (esetleg koszt-kvártély) ellenében másnak dolgozik, különösen annak házában vagy háza körül.
Etimológia
Fordítások
másnak dolgozó alárendelt férfi
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | szolga | szolgák |
| tárgyeset | szolgát | szolgákat |
| részes eset | szolgának | szolgáknak |
| -val/-vel | szolgával | szolgákkal |
| -ért | szolgáért | szolgákért |
| -vá/-vé | szolgává | szolgákká |
| -ig | szolgáig | szolgákig |
| -ként | szolgaként | szolgákként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | szolgában | szolgákban |
| -on/-en/-ön | szolgán | szolgákon |
| -nál/-nél | szolgánál | szolgáknál |
| -ba/-be | szolgába | szolgákba |
| -ra/-re | szolgára | szolgákra |
| -hoz/-hez/-höz | szolgához | szolgákhoz |
| -ból/-ből | szolgából | szolgákból |
| -ról/-ről | szolgáról | szolgákról |
| -tól/-től | szolgától | szolgáktól |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | szolgám | szolgáim |
| a te | szolgád | szolgáid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
szolgája | szolgái |
| a mi | szolgánk | szolgáink |
| a ti | szolgátok | szolgáitok |
| az ő | szolgájuk | szolgáik |
Szinonimák
Származékok
- szolgaság
- (összetételek): törvényszolga, rabszolga