távbeszélő

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈtaːvbɛseːløː]

Főnév

távbeszélő

  1. telefon

Etimológia

táv +‎ beszélő, a német Fernsprecher szó tükörfordítása