tény
Megjelenés
Kiejtés
- IPA: [ ˈteːɲ]
Főnév
tény
- A valóságnak megfelelő, több független adat által alátámasztott igazság.
Etimológia
Szinonimák
Származékok
Fordítások
Tartalom
Ragozás
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | tény | tények |
| tárgyeset | tényt | tényeket |
| részes eset | ténynek | tényeknek |
| -val/-vel | ténnyel | tényekkel |
| -ért | tényért | tényekért |
| -vá/-vé | ténnyé | tényekké |
| -ig | tényig | tényekig |
| -ként | tényként | tényekként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | tényben | tényekben |
| -on/-en/-ön | tényen | tényeken |
| -nál/-nél | ténynél | tényeknél |
| -ba/-be | ténybe | tényekbe |
| -ra/-re | tényre | tényekre |
| -hoz/-hez/-höz | tényhez | tényekhez |
| -ból/-ből | tényből | tényekből |
| -ról/-ről | tényről | tényekről |
| -tól/-től | ténytől | tényektől |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | tényem | tényeim |
| a te | tényed | tényeid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
ténye | tényei |
| a mi | tényünk | tényeink |
| a ti | tényetek | tényeitek |
| az ő | tényük | tényeik |