tétlenkedés

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈteːtlɛŋkɛdeːʃ]

Főnév

tétlenkedés

1. semmittevés

Ragozás

tétlenkedés ragozása

eset/szám	egyes szám	többes szám
alanyeset	tétlenkedés	tétlenkedések
tárgyeset	tétlenkedést	tétlenkedéseket
részes eset	tétlenkedésnek	tétlenkedéseknek
-val/-vel	tétlenkedéssel	tétlenkedésekkel
-ért	tétlenkedésért	tétlenkedésekért
-vá/-vé	tétlenkedéssé	tétlenkedésekké
-ig	tétlenkedésig	tétlenkedésekig
-ként	tétlenkedésként	tétlenkedésekként
-ul/-ül	-	-
-ban/-ben	tétlenkedésben	tétlenkedésekben
-on/-en/-ön	tétlenkedésen	tétlenkedéseken
-nál/-nél	tétlenkedésnél	tétlenkedéseknél
-ba/-be	tétlenkedésbe	tétlenkedésekbe
-ra/-re	tétlenkedésre	tétlenkedésekre
-hoz/-hez/-höz	tétlenkedéshez	tétlenkedésekhez
-ból/-ből	tétlenkedésből	tétlenkedésekből
-ról/-ről	tétlenkedésről	tétlenkedésekről
-tól/-től	tétlenkedéstől	tétlenkedésektől

tétlenkedés birtokos ragozása

birtokos	egy birtok	több birtok
az én	tétlenkedésem	tétlenkedéseim
a te	tétlenkedésed	tétlenkedéseid
az ő/ön/maga az önök/maguk	tétlenkedése	tétlenkedései
a mi	tétlenkedésünk	tétlenkedéseink
a ti	tétlenkedésetek	tétlenkedéseitek
az ő	tétlenkedésük	tétlenkedéseik

Etimológia

tétlenkedik +‎ -és