tömlőtúró

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈtømløːtuːroː]

Főnév

tömlőtúró

  1. Tömlőben árusított juhtúró. [1]

Etimológia

tömlő +‎ túró

Ragozás

tömlőtúró ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset tömlőtúró tömlőtúrók
tárgyeset tömlőtúrót tömlőtúrókat
részes eset tömlőtúrónak tömlőtúróknak
-val/-vel tömlőtúróval tömlőtúrókkal
-ért tömlőtúróért tömlőtúrókért
-vá/-vé tömlőtúróvá tömlőtúrókká
-ig tömlőtúróig tömlőtúrókig
-ként tömlőtúróként tömlőtúrókként
-ul/-ül - -
-ban/-ben tömlőtúróban tömlőtúrókban
-on/-en/-ön tömlőtúrón tömlőtúrókon
-nál/-nél tömlőtúrónál tömlőtúróknál
-ba/-be tömlőtúróba tömlőtúrókba
-ra/-re tömlőtúróra tömlőtúrókra
-hoz/-hez/-höz tömlőtúróhoz tömlőtúrókhoz
-ból/-ből tömlőtúróból tömlőtúrókból
-ról/-ről tömlőtúróról tömlőtúrókról
-tól/-től tömlőtúrótól tömlőtúróktól
tömlőtúró birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én tömlőtúróm tömlőtúróim
a te tömlőtúród tömlőtúróid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
tömlőtúrója tömlőtúrói
a mi tömlőtúrónk tömlőtúróink
a ti tömlőtúrótok tömlőtúróitok
az ő tömlőtúrójuk tömlőtúróik

Jegyzetek

  1. Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6