temetés

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈtɛmɛteːʃ]

Főnév

temetés

  1. A holtakkal kapcsolatos ősi eredetű igen változatos vallási és társadalmi szertartás, a holtestre vonatkozó végső tevékenység. (elföldelés, hamvasztás és az urna elhelyezése)

Fordítások

Ragozás

temetés ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset temetés temetések
tárgyeset temetést temetéseket
részes eset temetésnek temetéseknek
-val/-vel temetéssel temetésekkel
-ért temetésért temetésekért
-vá/-vé temetéssé temetésekké
-ig temetésig temetésekig
-ként temetésként temetésekként
-ul/-ül - -
-ban/-ben temetésben temetésekben
-on/-en/-ön temetésen temetéseken
-nál/-nél temetésnél temetéseknél
-ba/-be temetésbe temetésekbe
-ra/-re temetésre temetésekre
-hoz/-hez/-höz temetéshez temetésekhez
-ból/-ből temetésből temetésekből
-ról/-ről temetésről temetésekről
-tól/-től temetéstől temetésektől
temetés birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én temetésem temetéseim
a te temetésed temetéseid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
temetése temetései
a mi temetésünk temetéseink
a ti temetésetek temetéseitek
az ő temetésük temetéseik

Szinonimák

Etimológia

temet +‎ -és

Származékok