Ugrás a tartalomhoz

time machine

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból


Főnév

time machine (tsz. time machines)

  1. (informatika) időgép

Az időgép fogalma olyan hipotetikus vagy fiktív eszköz, amely lehetővé teszi, hogy egy élőlény, tárgy vagy információ elmozduljon az időben – a múltba, a jövőbe, vagy akár oda-vissza. Az időgép egyszerre technológiai szimbólum, filozófiai eszköz és a tudományos-fantasztikus irodalom egyik legismertebb ikonja. Bár jelenleg az időgép létezése csak elméleti vagy irodalmi formában áll fenn, a fogalom évszázadok óta izgatja a gondolkodók, tudósok és álmodozók képzeletét.


A fogalom eredete

Az „időgép” (angolul time machine) kifejezést H. G. Wells alkotta meg 1895-ben megjelent regényében, The Time Machine címmel. Ez az első olyan mű, amelyben a múltba és jövőbe való utazás nem álom, mágikus eszköz vagy természetfeletti beavatkozás révén történik, hanem egy tudományos módon tervezett és megépített géppel.

Wells műve forradalmi volt, mert egy új műfajt teremtett: a tudományos-fantasztikus időutazást. Az „időgép” ezután az SF (science fiction) egyik központi motívumává vált, különböző elméletekkel, morális dilemmákkal és paradoxonokkal együtt.


Hogyan működhetne egy időgép?

Bár jelenleg nincs olyan ismert fizikai eszköz, amely képes lenne tényleges időutazásra, több tudományos elmélet is foglalkozik az időgép működési elvével.

1. Időgép, mint jármű

A legtöbb irodalmi és filmes időgép járműként működik – az utazó beleül, beállítja az időpontot, és a gép „elindul”. Ilyen pl. Wells időgépe, vagy a Vissza a jövőbe DeLoreanje. A gép általában egyfajta időbeli kapszulaként működik: megvédi utasát a külvilágtól, miközben ő elmozdul az idő tengelyén.

2. Féreglyukas időgép

Einstein relativitáselmélete alapján elképzelhetőek ún. féreglyukak – téridő alagutak, amelyek két különböző helyet és időt köthetnek össze. Egy mesterségesen stabilizált féreglyuk, amelynek egyik vége gyorsabb időben telik (pl. mozgással vagy gravitációs hatással), időeltolódást hozhat létre a két vég között. Így elvileg lehetne „visszatérni” a féreglyuk másik végéhez – mintha az ember a múltba lépne be.

3. Zárt időszerű görbék

A relativitáselmélet bizonyos egzotikus megoldásai – például a Gödel-féle forgó univerzum vagy a Tipler-henger – lehetővé teszik zárt időszerű görbék (Closed Timelike Curves, CTC) kialakulását. Ezek olyan téridővonalak, amelyek visszafordulnak önmagukba, tehát valaki saját múltjába is eljuthat.

4. Kvantumalapú időgépek

A kvantummechanika egyes értelmezései, például a sokvilág-elmélet (Many Worlds Interpretation), megengedhetik az időutazás olyan típusát, amely nem hoz létre paradoxonokat. Egyes modellek szerint kvantumösszefonódással vagy kvantumcsatornákon keresztül lehetne információt küldeni más időpillanatokba.


Paradoxonok és problémák

Az időgép koncepciója számos logikai és fizikai paradoxont vet fel:

• A nagyapa-paradoxon

Ha visszautazunk a múltba, és megakadályozzuk nagyszüleink találkozását, akkor sosem születünk meg. De akkor hogyan mentünk vissza az időben? Ez a leghíresebb időutazási paradoxon, amely az okság elvét kérdőjelezi meg.

• Információs hurkok

Mi történik, ha egy jövőbeli könyvet visszaviszünk a múltba, és az ott jelenik meg elsőként? Ki írta akkor ténylegesen? Ez az ún. „csomagolt információ” paradoxonja, ahol a tudás forrása elveszik.

• Szabad akarat kérdése

Ha valaki visszamegy az időben, akkor képes-e megváltoztatni a múltat? És ha igen, akkor a jövő is más lesz? Létezik-e eleve elrendeltetés, vagy az idő manipulálható?


Időgépek a populáris kultúrában

Szinte minden korszakban születtek híres időgépes művek, többek között:

  • H. G. Wells: The Time Machine (1895): Az utazó az emberiség jövőjét látja elpusztulni.
  • Isaac Asimov: Az örökkévalóság vége: Egy szervezet őrködik az időmenet felett.
  • Back to the Future (1985–1990): Egy sportkocsiból lett időgép szimbolizálja a modern időutazás kalandjait.
  • Doctor Who: A TARDIS egy időgépként és űrhajóként is működő brit telefonfülke.

Ezek a történetek nemcsak szórakoztatnak, hanem komoly filozófiai, morális és tudományos kérdéseket is felvetnek.


A technikai kihívások

Egy valódi időgép építéséhez az alábbi dolgokra lenne szükség:

  1. Hihetetlen mennyiségű energia, különösen ha téridő-deformációt akarunk elérni.
  2. Negatív energia vagy exotikus anyag, például Casimir-effektussal.
  3. Téridő-stabilizálás, hogy az utazó túlélje a folyamatot.
  4. Oksági logika újraértelmezése, hogy elkerülhessük az ellentmondásokat.

Jelenlegi technológiánkkal ezek elérhetetlenek. Mégis, az időgép-koncepció segít mélyebben megérteni az idő természetét és a fizika határait.


Filozófiai és metafizikai értelmezések

Az időgép egyben metafora is: a múlt és jövő iránti nosztalgia, a megbánás, a vágy, hogy kijavítsuk a hibáinkat. A gép szimbolikus eszköz az emberi vágyra, hogy ne csak térben, hanem időben is uraljuk a világot.

A kérdés, hogy mi lenne, ha visszamehetnénk, egyúttal morális dilemma: vajon jó ötlet-e beavatkozni a történelem menetébe? Mi számít „javításnak” és mi rombolásnak?


Összegzés

Az időgép az emberiség egyik legérdekesebb és legtartósabb elképzelése. Bár tudományosan nem bizonyított, és a technológia még nem létezik, az időgép egyszerre inspirálja a mérnököket, fizikusokat és álmodozókat. Nemcsak eszköz az időutazásra, hanem ablak a létezés mélyebb kérdéseire: mit jelent az idő, mennyire vagyunk kötve hozzá, és mi történne, ha ez a kötés megszűnne?

Az időgép tehát nemcsak gép – hanem gondolat, lehetőség és a jövő ígérete.

A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=time_machine&oldid=3505576”