Ugrás a tartalomhoz

tinzaparin

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
tinzaparin
n = 1 to 25, R = H or SO3Na, R1 = H, SO3Na or COCH3, R2 = H and R3 = COONa or R2 = COONa and R3 = H
Clinical data
Trade namesinnohep(R)
AHFS/Drugs.comMonograph
Routes of
administration		subcutaneous (once daily)
ATC code
Pharmacokinetic data
Bioavailability90% for Anti-Xa activity, 67% for Anti-IIa activity)[1]
Metabolismminor metabolisation in liver by desulfation and/or depolymerization; excretion via kidneys in almost unchanged form
Elimination half-life200 min. for Anti-Xa activity, 257. min for Anti-IIa activity [2]
Identifiers
CAS Number
ChemSpider
  • none
UNII
KEGG
ChEMBL
Chemical and physical data
Molar mass0 g·mol−1
 ☒NcheckY (what is this?)  (verify)

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈtinzɒpɒrin]

Főnév

tinzaparin

  1. (gyógyszertan) A tinzaparin egy kis molekulatömegű heparin (LMWH, low molecular weight heparin), amelyet elsősorban trombózis megelőzésére és kezelésére alkalmaznak. A készítmény a standard heparinhoz képest kedvezőbb farmakokinetikai és farmakodinámiás tulajdonságokkal bír, mint például hosszabb hatástartam, kevesebb laboratóriumi monitorozási igény és alacsonyabb vérzéskockázat.

A tinzaparin az antitrombotikus hatását a Xa és IIa (trombin) faktorok gátlása révén fejti ki, de a Xa elleni hatása dominál. A hatóanyagot sertés eredetű heparinból állítják elő részleges enzimatikus depolimerizálással.


2. Kémiai tulajdonságok

  • Hatóanyag: tinzaparin-nátrium (Tinzaparin sodium)
  • Eredet: sertés bélnyálkahártyájából nyert heparin enzimatikus depolimerizálása
  • Átlagos molekulatömeg: kb. 4 500–6 000 Da
  • Heparinszármazék: glükózaminoglikán típusú poliszacharid
  • Antifaktor aktivitás (IU/mg):
    • Anti-Xa: kb. 100 IU/mg
    • Anti-IIa: kb. 67 IU/mg
    • Anti-Xa/anti-IIa arány: kb. 1.5


3. Hatásmechanizmus

A tinzaparin antikoaguláns hatása az antitrombin III (ATIII) mediálásával valósul meg. Az antitrombin a tinzaparin jelenlétében:

  • Inaktiválja a faktor Xa-t (ez a legjelentősebb hatás)
  • Inaktiválja a trombint (faktor IIa) – kisebb mértékben
  • Gátolja a vérrögképződésben szerepet játszó további koagulációs faktorokat (pl. IXa, XIa)

A LMWH-k – így a tinzaparin is – nagyobb szelektivitással gátolják a Xa faktort, mint a trombint. Ez eltér a standard (nem frakcionált) heparintól, amely mindkét faktort közel azonos mértékben gátolja.


4. Farmakokinetikai jellemzők

4.1 Beadás és felszívódás

  • Alkalmazás módja: subcutan (bőr alá), ritkán intravénásan
  • Biológiai hasznosulás SC adás után: ~90%
  • Csúcshatás (anti-Xa aktivitás): 4–6 óra a beadás után

4.2 Eloszlás

  • A tinzaparin főként az intravazális térben marad
  • Nem jut át a placentán és nem választódik ki az anyatejbe jelentős mennyiségben

4.3 Metabolizmus és elimináció

  • Enzimatikus lebomlás a májban és retikuloendoteliális rendszerben
  • Vesén keresztül történő kiválasztás, főleg kisebb fragmentumok esetén
  • Felezési idő: anti-Xa hatás: 3,5–4,5 óra (egyes források szerint akár 5–6 óra)


5. Terápiás javallatok

A tinzaparin klinikai alkalmazása a következő főbb indikációkra terjed ki:

5.1 Vénás tromboembóliás betegségek kezelése

  • Mélységi vénás trombózis (MVT)
  • Tüdőembólia (TE) – nem masszív formákban

5.2 Trombózis megelőzése

  • Műtétek után (különösen ortopédiai és hasi sebészet)
  • Hosszantartó immobilizáció esetén (pl. ágyhoz kötött betegek)

5.3 Krónikus betegségekhez társuló trombózisok

  • Onkológiai betegek vénás trombózisának hosszú távú kezelése
  • Dializált betegek: extracorporalis vérkeringés antikoagulációjához

5.4 Akut koronária szindrómák (off-label)

  • STEMI, NSTEMI, instabil angina esetén – nem elsőként választott szer, de egyes protokollokban szerepel


6. Adagolás

Az adagolás a terápiás céltól és a beteg testsúlyától, valamint vesefunkciójától függ:

6.1 Trombózis kezelése

  • 175 anti-Xa NE/kg/nap, subcutan, naponta egyszer

6.2 Profilaxis

  • 3500–4500 anti-Xa NE/nap SC
  • Egyszeri napi adag, általában műtét előtti este vagy műtét után néhány órával kezdve

6.3 Onkológiai betegek

  • Ugyanaz, mint a terápiás dózis: 175 NE/kg/nap legalább 3–6 hónapon keresztül

Megjegyzés: az injekciós tűt a has bőrébe (általában az alhas bőre alá) adják, váltakozó oldalakon.


7. Mellékhatások

A tinzaparin alkalmazása mellett a következő mellékhatások fordulhatnak elő:

7.1 Gyakori

  • Injekció helyén fájdalom, bőrpír
  • Enyhe vérzések (orrvérzés, ínyvérzés)
  • Laboratóriumi paraméterek változása (anti-Xa aktivitás emelkedése)

7.2 Kevésbé gyakori

  • Trombocitopénia (HIT – heparin indukálta thrombocytopenia)
  • Bőrkiütés, viszketés, urticaria
  • Emelkedett májenzimek

7.3 Ritka, de súlyos

  • Masszív vérzés
  • HIT II típus – immunmediált thrombocytopenia → paradox trombózisok
  • Allergiás reakciók
  • Spinalis hematoma (gerincvelői érzéstelenítés után adott LMWH esetén)


8. Ellenjavallatok

  • Aktív vérzés
  • Súlyos thrombocytopenia
  • Akut baktérium okozta endocarditis
  • Agyvérzés (friss)
  • Súlyos véralvadási zavar
  • Súlyos vesekárosodás (GFR <30 ml/min) – relatív ellenjavallat (a felhalmozódás veszélye miatt)


9. Kölcsönhatások

  • Más antikoagulánsokkal (pl. warfarin, DOAC-ok, heparin) → fokozott vérzésveszély
  • NSAID-ok, aszpirin → szinergikus hatás → emelkedett vérzéskockázat
  • Trombocitaaggregáció-gátlók (pl. klopidogrel, ticagrelor) – kombinált alkalmazás csak indokolt esetben


10. Monitorozás

10.1 Általános esetekben

  • Tinzaparin alkalmazásakor rutinszerű laboratóriumi monitorozás nem szükséges

10.2 Speciális esetekben

  • Idős kor, túlsúly (>120 kg), veseelégtelenség esetén anti-Xa szint mérése javasolt
  • Hemoglobin, hematokrit, vérlemezke szám rendszeres ellenőrzése ajánlott
  • Vérzékenység gyanúja esetén: koagulációs paraméterek (INR, aPTT, fibrinogén)


11. Terhesség és szoptatás

Terhesség

  • Biztonságosnak tartják – nem jut át a placentán
  • Használható trombózis megelőzésére terheseknél, különösen antifoszfolipid szindróma, trombofília esetén

Szoptatás

  • Nincs jelentős kiválasztódás az anyatejbe
  • Szoptatás idején is adható, de orvosi kontroll javasolt


12. Túladagolás

Tünetek

  • Vérzés (bőr alatti véraláfutás, belső vérzés, haematuria)

Kezelés

  • Protamin-szulfát részlegesen semlegesíti a tinzaparin hatását (kb. 60–65%-os mértékben)
  • Súlyos esetben vértranszfúzió, plazmapótlás, anti-Xa aktivitás mérése szükséges


13. Tinzaparin vs. más LMWH-k

Tulajdonság Tinzaparin Enoxaparin Dalteparin
Anti-Xa/IIa arány 1.5 3–4 2–2.5
Molekulatömeg 4 500–6 000 Da ~4 500 Da ~6 000 Da
Felezési idő (SC) ~4–5 óra ~4.5–7 óra ~3–5 óra
Dózis (terápia) 175 NE/kg/nap 1 mg/kg 2x/nap 100 IU/kg 2x/nap
Vesefüggő elimináció kisebb mértékű jelentősebb közepes

A tinzaparin relatíve kevésbé függ a veseműködéstől, ezért előnyösebb lehet időseknél és mérsékelt vesekárosodásban.


14. Kereskedelmi nevek

  • Innohep® – a legismertebb nemzetközi márkanév
  • Magyarországon is elérhető injekciós fecskendő formájában (pl. 3 500 – 20 000 anti-Xa NE előretöltött ampullákban)


15. Összefoglalás

A tinzaparin egy hatékony és biztonságos kis molekulatömegű heparin, amelyet vénás trombózis megelőzésére és kezelésére alkalmaznak. Előnyei közé tartozik a naponta egyszeri adagolás, a stabil farmakokinetika, a prediktábilis antikoaguláns hatás és a viszonylag alacsony vérzési kockázat. Alkalmazása nem igényel rutinszerű laboratóriumi monitorozást, kivéve speciális populációkban. Terhesség alatt is biztonságos, ami különösen értékes tulajdonsága. A tinzaparin tehát megbízható választás lehet a tromboembóliás betegségek modern antikoaguláns kezelésében.


Fordítások

További információk

  1. ↑ Cheer S.M. et al. Drugs 2004; 64 (13): 1479–1502
  2. ↑ Pedersen P.C. et al. Thromb Res 1991; 61 (5-6): 477-487
A lap eredeti címe: „https://hu.wiktionary.org/w/index.php?title=tinzaparin&oldid=3518504”