tompít

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈtompiːt]

Tárgyas ige

tompít

Származékok

• tompítás

Etimológia

tompa +‎ -ít

Ragozás

tompít ragozása

Főnévi igenév			tompítani
Befejezett melléknévi igenév			tompított
Folyamatos melléknévi igenév			tompító
Beálló melléknévi igenév			tompítandó
Határozói igenév			tompítva
Ható ige			tompíthat
			én	te	ő, ön, maga	mi	ti	ők, önök, maguk
Kijelentő mód	Jelen idő	Alanyi	tompítok	tompítasz	tompít	tompítunk	tompítotok	tompítanak
		Tárgyas	tompítom én téged/titeket tompítalak	tompítod	tompítja	tompítjuk	tompítjátok	tompítják
	Múlt idő	Alanyi	tompítottam	tompítottál	tompított	tompítottunk	tompítottatok	tompítottak
		Tárgyas	tompítottam én téged/titeket tompítottalak	tompítottad	tompította	tompítottuk	tompítottátok	tompították
Feltételes mód	Jelen idő	Alanyi	tompítanék	tompítanál	tompítana	tompítanánk	tompítanátok	tompítanának
		Tárgyas	tompítanám én téged/titeket tompítanálak	tompítanád	tompítaná	tompítanánk	tompítanátok	tompítanák
Felszólító mód	Jelen idő	Alanyi	tompítsak	tompíts vagy tompítsál	tompítson	tompítsunk	tompítsatok	tompítsanak
		Tárgyas	tompítsam én téged/titeket tompítsalak	tompítsd vagy tompítsad	tompítsa	tompítsuk	tompítsátok	tompítsák
Főnévi igenév ragozása			tompítanom	tompítanod	tompítania	tompítanunk	tompítanotok	tompítaniuk