turska

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Finn

Kiejtés

  • IPA: /ˈturskɑ/, [ˈt̪urs̠kɑ]
  • rím: -urskɑ
  • szótagolás: turs‧ka

Főnév

turska

  1. tőkehal

Etimológia

Germán eredetű, lásd a torsk szót.