vávákol

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈvaːvaːkol]

Ige

vávákol

  1. (vadászat) <Fürj> pitypalattyolás előtt doromboló hangot hallat.

Etimológia

(hangutánzó szó)

Gyakoriság

  • 5

Forrás