vészhelyzet
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈveːshɛjzɛt]
Főnév
vészhelyzet
- Csapást, katasztrófát megelőző, ill. azt követő helyzet.
Etimológia
Ragozás
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | vészhelyzet | vészhelyzetek |
tárgyeset | vészhelyzetet | vészhelyzeteket |
részes eset | vészhelyzetnek | vészhelyzeteknek |
-val/-vel | vészhelyzettel | vészhelyzetekkel |
-ért | vészhelyzetért | vészhelyzetekért |
-vá/-vé | vészhelyzetté | vészhelyzetekké |
-ig | vészhelyzetig | vészhelyzetekig |
-ként | vészhelyzetként | vészhelyzetekként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | vészhelyzetben | vészhelyzetekben |
-on/-en/-ön | vészhelyzeten | vészhelyzeteken |
-nál/-nél | vészhelyzetnél | vészhelyzeteknél |
-ba/-be | vészhelyzetbe | vészhelyzetekbe |
-ra/-re | vészhelyzetre | vészhelyzetekre |
-hoz/-hez/-höz | vészhelyzethez | vészhelyzetekhez |
-ból/-ből | vészhelyzetből | vészhelyzetekből |
-ról/-ről | vészhelyzetről | vészhelyzetekről |
-tól/-től | vészhelyzettől | vészhelyzetektől |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | vészhelyzetem | vészhelyzeteim |
a te | vészhelyzeted | vészhelyzeteid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
vészhelyzete | vészhelyzetei |
a mi | vészhelyzetünk | vészhelyzeteink |
a ti | vészhelyzetetek | vészhelyzeteitek |
az ő | vészhelyzetük | vészhelyzeteik |
Gyakoriság
- 3
Forrás
- Magyar Értelmező Kéziszótár (ISBN 963 05 8416 6)