valószínűségszámítás
Kiejtés
- IPA: [ ˈvɒloːsiːnyːʃeːksaːmiːtaːʃ]
Főnév
valószínűségszámítás
A valószínűségszámítás a matematika egy ága, amely a véletlenszerű jelenségek modellezésével, elemzésével és előrejelzésével foglalkozik. Ez az eszköz alapvető fontosságú számos tudományterületen, beleértve a statisztikát, a fizikát, a biológiát, a közgazdaságtant és a gépi tanulást.
Alapfogalmak
Mintatér (Omega)
A mintatér () az összes lehetséges kimenetel halmaza egy adott kísérletben.
- Példa: Egy érme feldobásakor , ahol a fej, az írás.
Események
Egy esemény az alapmintatér részhalmaza.
- Példa: Az a kimenetel, hogy az érme fej lesz ().
Valószínűség (P)
A valószínűség egy függvény, amely egy eseményhez -beli számot rendel, és teljesíti Kolmogorov axiómáit: 1. minden -ra. 2. . 3. Ha és egymást kizáró események, akkor .
Feltételes valószínűség
Egy esemény valószínűsége feltéve, hogy egy másik esemény bekövetkezett:
Függetlenség
Két esemény és független, ha:
Fontos tételek
Teljes valószínűség tétele
Ha egymást kizáró események és , akkor bármely -ra:
Bayes-tétel
A Bayes-tétel segítségével egy feltételes valószínűséget visszafelé számolhatunk:
Diszkrét valószínűségi eloszlások
Bernoulli eloszlás
Egyszeri kísérlet két lehetséges kimenettel (siker vagy kudarc).
- Valószínűségi függvény:
- Várható érték: .
- Szórás: .
Binomiális eloszlás
Egy számú független Bernoulli-kísérlet során a sikerek száma.
- Valószínűségi függvény:
- Várható érték: .
- Szórás: .
Geometriai eloszlás
Az első sikerig tartó kísérletek száma.
- Valószínűségi függvény:
- Várható érték: .
- Szórás: .
Poisson eloszlás
Egy adott időszakban bekövetkező ritka események száma.
- Valószínűségi függvény:
- Várható érték: .
- Szórás: .
Folytonos valószínűségi eloszlások
Egyenletes eloszlás
Egy intervallumon belül az összes érték egyenlő valószínűséggel fordul elő.
- Sűrűségfüggvény:
- Várható érték: .
- Szórás: .
Normális eloszlás
Sok véletlen hatás eredményeként kialakuló eloszlás.
- Sűrűségfüggvény:
- Várható érték: .
- Szórás: .
Gyakorlati alkalmazások
A valószínűségszámítást széles körben alkalmazzák:
- Statisztika: Mintavétel és hipotézisvizsgálat.
- Fizika: Kvantummechanikai jelenségek modellezése.
- Közgazdaságtan: Piaci kockázatok elemzése.
- Gépi tanulás: Valószínűségi modellek a predikcióhoz.
- Biológia: Genetikai kísérletek elemzése.
Összefoglalás
A valószínűségszámítás alapvető eszköz a bizonytalanság kezelésekor. Az elméleti alapok, mint Kolmogorov axiómái, valamint a gyakorlati eloszlások és tételek együttesen teszik lehetővé a valószínűségi modellek alkalmazását a valós élet problémáiban.
Fordítások
- angol: probability theory (en)
- francia: théorie des probabilités (fr)
- német: Wahrscheinlichkeitsrechnung (de)
- orosz: теория вероятности (ru) (teorija verojatnosti)
- valószínűségszámítás - Értelmező szótár (MEK)
- valószínűségszámítás - Etimológiai szótár (UMIL)
- valószínűségszámítás - Szótár.net (hu-hu)
- valószínűségszámítás - DeepL (hu-de)
- valószínűségszámítás - Яндекс (hu-ru)
- valószínűségszámítás - Google (hu-en)
- valószínűségszámítás - Helyesírási szótár (MTA)
- valószínűségszámítás - Wikidata
- valószínűségszámítás - Wikipédia (magyar)