verstummen

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Német

Kiejtés

  • IPA: /fɛɐ̯ʃtʊmmɛn/

Ige

verstummen (gyenge, E/3 jelen verstummt, múlt verstummte, befejezett verstummt, segédige haben)

  1. elnémul