világító
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Magyar
Kiejtés
- IPA: [ ˈvilaːɡiːtoː]
Melléknév
világító (nem fokozható)
- Fényt kibocsátó.
Származékok
- (összetételek): világítóberendezés, világítótest, világítótorony
Etimológia
világít folyamatos melléknévi igeneve.