világító

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Magyar

Kiejtés

  • IPA: [ ˈvilaːɡiːtoː]

Melléknév

világító (nem fokozható)

  1. Fényt kibocsátó.

Származékok

Etimológia

világít folyamatos melléknévi igeneve.

Fordítások